Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
Agyagék a réteg szivárgás megsze , tetésere A réteg szivárgás miat felemet- kedett szivárgást görbe. A homogén tó/tésben kialakuló szivárgási görbe A—24. ábra Rétegszivárgás sos — fúrásokban észlelt, a szomszédos rétegeknél erősebben nedves földanyagból, illetve a fúrásokban mért nyomásváltozásokból lehet következtetni. Csűr gás. Az egyébként vízzárónak tekinthető töltéstestben féregjáratokon, esetleg az építés során bennmaradt és később elkorhadt fagyökérzet helyén át meginduló koncentrált vízáramlás erózióhoz vezethet. A probléma egyébként csak annyiban tartozik az építésre, hogy a gyökérzetet a beépítésre kerülő anyagból nem távolították el kellő gondossággal. A következmények elhárítása az árvízvédekezés és a fenntartás feladata. Mai töltésméretek mellett a folyamat jelentősége erősen csökkent. Szikes anyagok. A töltéstestben jelenlevő szikes anyagok — bár a vizet nem vezetik, illetve vízzárónak mutatkoznak — mégis a talajba jutó vizet, lassan, de jelentős mértékben felvéve és hatására erősen megduzzadva a szétfolyás állapotába juthatnak és nyírószilárdságuk megszűnhet. Az így megduzzadó és elfolyósodó anyag a töltés teljes tönkremenésé- hez vezethet, ezért töltésépítésnél az ilyen szikes anyag beépítését nem engedték meg a múltban sem; kivételesen azért ilyenek beépítése a töltésbe, illetőleg meghagyása a töltés alapban előfordulhatott, mint erre éppen az 1970. évi tiszai árvíznél láttunk példát. Körtvélyesen a tartós árvíz hatására telítődött szikes anyag megduzzadása és elfolyósodása az árvízvédekezés legkomolyabb veszélyhelyzetét okozta. Az ilyen szakaszok előzetes felderítése a szükséges beavatkozás, talajcsere idejében való végrehajtása érdekében kívánatos. Hangsúlyozzuk, hogy a feltalált ilyen szakaszok megerősítése minden esetben egyedi feltárást és tervezést igényel. Repedések. Kötött, zsugorodásra hajlamos anyagból épített töltésekben az átnedvesedés és kiszáradás hatására tetemes méretű hosszirányú repedések keletkezhetnek. Repedés keletkezhet akkor is, ha a töltésbe olyan anyag került, amelyik vízfelvétel esetén duzzadásra hajlamos. A repedések időnként és bizonyos mértékben záródhatnak is, de az anyag kohéziója soha nem áll helyre teljesen. Újabb mozgásnál, duzzadásnál a repedés újra megnyílik, a benne mozgó víz erodáló hatására tovább is fejlődhet (A—25. ábra). 15* 227
