Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
annyi a bizonytalanság, hogy a társadalmi-politikai, tehát pénzben ki nem fejezhető értékek figyelmen kívül hagyása esetén sem beszélhetünk egységes szintű és egyértelműen meggyőző értékeléséről. A védett értékek megállapításának elve kezdetben, pl. a vízitársulatok szervezésének időszakában, az eddig tapasztalt legnagyobb árvizek szintjének statikus és geometriai kivetítése alapján az ún. ártérfejlesztésen alapult. Az így meghatározott felület az elhárított károkkal semmiféle oksági kapcsolatban nem volt. 2.13 A vízgyűjtőn folyó emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatása Az időben változó gazdasági háttér azt jelenti, hogy az anyagi termelés folyamatai a népgazdaság valamennyi ágazatának területén mennyiségileg és minőségileg változnak. A változások egyrészről a vagyonállag, a termelés intenzitása és a vele járó infrastruktúra növekedésében, másrészről a termelés hulladékanyagainak a területen való megjelenésében nyilvánul meg. Ez nemcsak az ipari, de a mezőgazdasági termelés esetében is mindinkább fontossá válik. A mezőgazdaság iparszerű átalakulása, a nagy állattartó telepek és a mezőgazdasági nagyüzemek mellé telepített félkész és késztermék előállító élelmiszeripar, mind olyan tényezők, melyek a védett árvízi öblözetek gazdasági jelentőségét változtatják. A folyók rezsimjét érintő gazdasági változások elsősorban területi jellegű összetevőkből alakulnak ki. A mezőgazdasági termelés belterjességének növelése pl. a tavaszi csapadék minél nagyobb hányadának visszatartására törekszik. Nagyobb folyóinkon ilyen hatás a külföldi felsőbb vízgyűjtők területének használatából ered és azok hegyvidéki jellegéből kifolyólag más nagyságrendet képvisel, mint saját kisebb vízfolyásainak esetén. A hazai részvízgyűjtőkben minél szeszélyesebb vízjárású és minél kisebb egy vízfolyás, annál érzékenyebben reagálhat erre a tényezőre, egészen addig a mértékig, hogy élővizük elfogy és azoknak valamiféle pótlásáról kell gondoskodni. A természetes vízháztartás ezen összetevőjének befolyásolása elsősorban a sík és lankás területeken érezteti hatását, de a hegy- és dombvidékeken az erdőgazdálkodás is jelentős tényező. A minőségi hatások a környezetvédelem tárgykörébe tartoznak. Ezek eredete általában pontszerű — egy-egy ipartelep szennyezése — és ezek a szennyező források jelennek meg a folyóhálózatban. Az árvízvédelemre és annak műveire ritkán jelentenek változást, mégis előfordulhat, hogy adott esetben a védelmi tevékenységet — hab- vagy méreganyagok jelenléte miatt — korlátozzák. A területi minőségi hatás a növényvédő szerek és tápanyagok kimosása nyomán inkább biológiai, semmint árvízvédelmi következményekkel jár. 2.14 A környezet térbeli határai Az árvíz az időjárási jelenségek hatására a vízháztartás elemeiből alakul ki. A vizsgálati modellek határait ezért csak látszólag egyszerű kijelölni. A domborzat által meghatározott vízgyűjtő ismerete éppen az árvízi folya14 209
