Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
III. MAGYARORSZÁG ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE 1. A mértékadó árvíz és ennek függvényében az elérendő magassági biztonság meghatározása id. Ziegler Károly Az árvízvédelmi rendszerek által elérendő biztonság, a káros kiöntések nélkül levezetendő víztömeg; az ennek levezetését biztosító kiépítési szelvényméretek megállapítása, az ezen felül a váratlan események károkozásainak elhárítása céljából szükséges magassági biztonság kérdésével a szakemberek az árvízmentesítési munkálatok megindítása óta folyamatosan foglalkoztak. A múltbani elgondolásokról és fejlesztési lépésekről a megelőző II. fejezet részletesen szól. A fejlődés ma sem állott meg sem az árvízmentesítéssel szembeni nép- gazdasági igények, sem a hidrológiai viszonyok alakulásának vizsgálata tekintetében. A vízgazdálkodás államosítása óta még fokozottabban jelentkezik az egységes értékelés szükségessége. Az 1956. évi jeges, az 1954. évi, de még inkább az 1965. évi dunai és az 1970. évi tiszai rendkívüli nagyságú jégmentes árvizek különös nyomatékkai figyelmeztettek a hidrológiai jelenségek alapos elemzésének, a talajmechanikának és talajkémiának a töltések állékonyságát befolyásoló törvényszerűségei vizsgálatának szükségességére és ennek alapján egységes fejlesztési koncepció kialakításának fontosságára. A múltbani előírások általában az egyes folyószakaszokon észlelt legmagasabb vízállásokból indultak ki és az ezek alapján folyószakaszonként megállapított ún. mértékadó árvízszinthez kapcsolódtak, bizonyos magassági biztonság hozzáadásával. E legutóbbi árvizek tapasztalatai nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy az egységes állami kezelésből folyó szemlélet mellett maga a fejlesztés alapjául szolgáló mértékadó árvízszint fogalma is felülvizsgálatot igényel. Az egyértelműen vízállás magasságot jelentő mértékadó árvízszint helyett a jövőben a fejlesztés alapjául új fogalmat, a mértékadó árvíz fogalmát vezették be, a következő elgondolás alapján: A mértékadó árvíz azt az árvízszintet és azt az árvízi terhelést jelenti, amelynek elviselésére a védvonalak (árvízi létesítmények) alkalmasnak kell lennie. A mértékadó árvíz egyrészt számszerűen az a mérték, amelyhez igazodnia kell a védművek fejlesztésének, de amely egyben jellemzi az ártér mentesítésének színvonalát is. 203
