Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája
2. A magyarországi folyók árhullámainak jellegzetes típusai Dr. Vágás István A Duna-medence Közép-Európa déli felére esik. Európa csaknem egész törzsével a mérsékelt égöv alatt fekszik. Északon nagy területek az északi Sarkkörön is túl nyúlnak. Európa északi szomszédja a Jeges-tenger. Ez állandóan hideg. Déli szomszédai viszont a Földközi-tenger és Afrika. Mindkettő állandóan meleg. Nyugaton a mérsékelt és kiegyenlített időjárású Atlanti-óceán határolja, viszonylag enyhe teleivel és hűvösebb nyaraival. Kelet felől Európa a szélsőséges, kontinentális időjárású Ázsiával függ össze. Ennek az időjárásnak a szélsőséges jellegét az erős téli lehűlések és az erős nyári fel- melegedések adják meg. Közép-Európát közelebbről vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az Alpoktól északra egész éven át fújnak az óceáni szelek, ezért ott minden évszakban van csapadék. A hőmérséklet télen enyhe, nyáron sem túlságosan meleg. Az óceáni éghajlat jellemző vonása a csapadék időbeni egyenletes eloszlása. A Földközi-tenger környékén télen az időjárás enyhe és esős, nyáron pedig száraz és meleg. A kontinens belsejében, a Szovjetunió déli részén, a Fekete-tenger vidékén a tartós kontinentális szelek télen nagy hideget, nyáron nagy meleget és általában szárazságot okoznak. Európa csapadékát az jellemzi, hogy típusa nyugatról kelet felé haladva az óceániból fokozatosan átmegy a kontinentálisba. Az óceáni és a kontinentális éghajlat között áll Közép-Európa átmeneti éghajlata. Ezt jellemzik a mérsékelten hideg telek és a nem túlságosan meleg nyarak. Minthogy azonban Közép-Európában a domborzati viszonyokban is nagy a tagoltság, a szélsőséges kilengések nem ritkák. Közép-Európában a nyugati légáramlatok a nedves levegőtö'megeket mélyen a szárazföld belsejébe vihetik, így a tengerektől távoli vidékek is kapnak csapadékot. Csapadék minden évszakban lehetséges, a legtöbb azonban nyáron van. Télen tartós a hótakaró. A megolvadt hóié tavasszal részben beszivárog a talajba és a talajvízkészletet növeli. A hirtelen hóolvadás viszont gyors lefolyást okoz és ez a mélyebb területeken árvízveszélyt jelent. A Duna vízgyűjtője a mérsékelt esőövezetbe tartozik. Ez átmenet az óceáni és a kontinentális éghajlat között és területileg a kettő közé ékelődött. A januári középhőmérséklet a —1,5 és a —3,5 °C között változik, a júliusi viszont a 16 és 23 °C között mozog. A legtöbb csapadék június és július hónapokra esik. A legtöbb csapadékos nap nyár elején és decemberben van. A Duna-medence keleti részein a hideg telek gyakoribbak és ilyenkor sok a hó. Az Alpok hótakarója is jellegzetes tényező. Magyarországot kívülről a Kárpátok hegykorszorúja veszi körül és éghajlata a zárt medencék éghajlatának tulajdonságaival is bővül. A zárt medencék hátrányos oldala a viszonylag kevés csapadék, valamint a hőmérséklet erős ingadozása és szélsőséges volta. Előnye, hogy a hegykoszorú a 16
