Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
Fehér—Fekete- és Kettős-Körös árvizei a két várost ÉK-ről mintegy érintő csatornán, illetve átvágáson — töltések között — folynak le. A munkák zömét a múlt század 30—40-es éveiben és az 50-es évek második felében végezték. Ez idő alatt 60 átvágás készült el és megépítették Bokszeg—Gyula közt a kétparti töltéseket. A 70-es években a Gyula— Békés közötti szakasz töltéseit is kiépítették, de itt is, illetve a Szanazug alatt is, mint a Fehér-Körös mentén csak 100 m-es hullámteret alakítottak ki. Az 1888-as dobozi gátszakadás után a Szanazug—Békés közötti szakaszon a töltéseket átépítették s a Kettős-Körösre előírtak szerint egymástól 300 m-re helyezték át. A töltéseket az 1855-ös NV után az NV-hez 80 cm-es magassági biztonsággal, 2,4 m-es koronával, 1 : 3—1 : 1,5-ös rézsűkkel építették, majd az 1881-es NV után magasították és erősítették azokat. A 90-es évek elején a Fehér-Körös jobb parti töltése az Arad megyei Társulat 43 km-es szakaszán az 1889-es NV-hez 1,80—1,20 m-es, alatta az Alsófehér-Körösi Társulat 9 km-es töltése 1,20—1,0 m-es, bal parton az Arad megyei Társulat 6,7 km Csigér bal parti töltése 1,8 m-es, a folytatását képező 34,6 km Fehér-Körös-balparti töltés 1,0—1,20 m, az ahhoz csatlakozó 11,6 km Cso- hos-jobbparti töltés 1,1 m, alatta az Alsófehér-Körösi Társulat 11,5 km-es Csohos-balparti töltése ugyancsak 1,1 m-es, az ehhez csatlakozó 11,7 km Fehér-Körös-balparti töltés 1,0—1,20 m, végül az alatt Békésig a Kettős- Körös bal parti töltése 1,20—1,80 m-es magassági biztonsággal volt kiépítve. A töltések koronája a jobb parton a Csigér mentén 4 m, a Körös mentén 3—4 m, a Csohos jobb partján 4—6 m, az alatt a Fehér- és Kettős-Körös mentén 6—8 m széles volt. A rézsűk egységesen 1 : 3—1 : 2-es hajlással, az Arad megyei szakaszon az NV körül 3 m-es padkával, az alatt a Békés megyei szakaszon padka nélkül voltak kiépítve. A töltésekből magyar területen 1920 óta a Fehér-Körös jobb partján 9,5 km, bal partján 8,7 km és ez alatt Békésig — már a Kettős-Körös bal partján — 16,2 km töltés van. Románia területén vannak a határ felett betorkolló Csohos töltései, a Csohos felett Zarándig, illetve a Csigér torkolatáig 32 km Fehér-Körös-balparti és annak folytatását képező 6,5 km Csi- gér-balparti töltés, valamint jobb parton 49 km, Borosjenőig húzódó töltés. Végül bár nem szoros ármentesítési téma — meg kell említenünk, hogy a múlt század 90-es éveiben Gyula és Békéscsaba élővízzel való ellátása céljából Gyulánál a Fehér-Körösön Poiret keretes duzzasztóval egy vízkivételi mű épült, mely a Holt-Fehér-Köröst, illetve az abban elhelyezkedő Élővíz-csatornát látja el vízzel. A Fehér-Körös árvízi elöntései nagyságát nem ismerjük. Tudjuk, hogy a Gyulát elöntő, 600 házát rombadöntő 1855-ös árvíz terülését a he-, lyenként épített töltések már akadályozták. Az 1868—1887 közötti 19 éves időszak árvizeinél 13 évben az épülő jobb és bal parti töltéseken mintegy 96 szakadás volt, ezen belül az 1869-es NV-nél 12 db, 1879-ben 30 db, 1881-ben 6 db és végül 1887-ben 5 db volt. Ezek közül 1879-ben csak Arad megye területén 220 km2 területet öntött el az árvíz, 1881-ben pedig Gyula, Békéscsaba, Békés külsőségeinek nagy részét is elöntötte. 1887-et követően gátszakadás csak a határ felett Románia területén volt 1919, 1925, 1932, 1939, 1966 és 1970-ben. 156
