Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere

tyó-torkolat feletti szakaszon 160 m, alatta 300 m. A töltéseket kezdetben az 1855-ös NV-hez 80 cm-es magassági biztonsággal, 2,8 m-es koronával, 1 : 3—1 : 5-ös rézsűkkel építették. A 70-es, 80-as évek árvizei után többször magasították, koronáját Komádi felett 3 m-re, alatta 4 m-re szélesítették és padkával erősítették. A 90-es évek végére a Fokköz feletti szakaszon az 1887. NV-hez 1 m-es magassági biztonságot, Komádi felett 3 m-es, alatta 4 m-es koronát, NV alatt 1 m-re 3 m-es, 2,5 m-re 2 m-es másodpadkát, a Hosszúfoki Társulat szakaszán az 1895-ös NV-hez 1,2 magassági biztonságot, 6 m széles koronát, 5 m-es padkát végig 1 : 3—1 : 2-es rézsűket építettek ki.

Az első világháború után a töltésekből jobb parton 58,2 km, bal parton 58 km maradt határainkon belül, jobb parton a Nagyváradig, bal parton a Gyiresig terjedő szakasz Románia területére került.

Az 1919-es NV-t követően a 20—40-es években a magyar szakaszon a töltéseket magasították és erősítették a 15,5 fkm alatt az NV-hez 1,5 nies, a 21 km felett 1,2 m-es magassági biztonságot, 4—5 m széles koronát, 1 : 3—1 : 2-es rézsűket építettek ki. Az egyes szakaszok építési hiányait a bal parton az 50—60-as, jobb parton a 70-es években részben megszüntették.

A Sebes-Körös és Fekete-Körös közötti terület külvizeinek 90-es években történt rendezése során, az ártér lezárására, a K-ről érkező kül- vizek felfogására a Sebes-Körös 73 fkm-e, a Fekete-Körös 36 fkm-e között 61 km hosszon megépítették a mezőgazdasági vízhasznosítás céljait is szolgáló övcsatornát, a Felfogó-csatornát. A csatorna mindkét oldalán töltésez- ve van. A határtól keletre, azzal párhuzamosan román területen a dombok lábvonala környékén halad. 1932-ben részben a Sebes-Körös bal partján átömlő árvizek vizét is szállító Felfogó-csatorna jobb parti, a határ felőli töltése több helyen átszakadt, a kitört árvíz magyar területeket is elöntött. Az árvíz után magyar területen a határ közelében a Sebes-Körös és Fekete-Körös között keresztgátat, illetve lokalizáló töltést építettek a román területről érkező belvizek és kitört árvizek felfogására. A töltést az 50-es években — a magyar—román egyezmény alapján — több helyen műtárgyaival együtt felrobbantották, majd az 1970-es NV után újjáépítették.

A Sebes-Körös múlt századbeli árvízi elöntéseit nem ismerjük. Tudjuk azonban, hogy két partján az 1879-es NV-nél 12 db, az 1881-es és 1888-as NV-nél 2—2 db töltésszakadás volt. 1888-at követően a magyar szakasz bal partján 1925-ben a komádi híd felett 2 km-re (az Olaytanyá- nál) szakadt át a töltés. A szakadás vize a Sebes-Körös és a holt Sebes-Körös közén 170 km2 területet öntött el és elöntötte Vésztőnél a Holt-Sebes- Körös jobb parti részét.

1.252 A Fekete-Körös menti ármentesítések fejlődése

A Bihari-hegység nyugati lejtőjén eredő Fekete-Körös Ant alatt, illetve Sarkad felett éri el határunkat. Szabályozás előtti hosza 236 km volt. A Gyanta alatti, mintegy 80 db átvágással és a Szanazug alatti meder felhagyásával hossza 160 km-re redukálódott. Ebből 139 km van a határ fö153