Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
lőtt, alatta 5 km-en határfolyó, 16 km hosszon pedig hazánk területén folyik. A terep szintje a határ felett 63 km-re a Hollod betorkollásánáJ (Gyanta alatt mintegy 10 km-re) 123 m A.f., a határon 89 m A.f., a torkolatnál 87 m A.f. körül van. Szabályozási munkái a múlt század 20-as éveiben — a Huszár-féle javaslat alapján — a mederben levő lefolyási akadályok eltávolításával, a fattyúágak és az alacsonyabb partszakaszok áttöltésével kezdődtek, majd a 40-es években a Gyanta alatti szakaszon 41 átvágás létesítésével folytatódtak. A 40-es években a felső szakaszon elzárták a még nyitvamaradt leágazásokat, töltést építettek a talpasi és vadászi szakaszon, Zerind alatt a bal parton, majd Ant alatt folyamatos töltést építettek ki Békésig, jobb parton azonban a Sarkad alatti szakaszon semmi sem történt. Az 50-es években alakult társulatok az évtized második felében, majd a 70-es években Bodoki Károly módosított tervei alapján folytatták a munkát. Gyanta alatt az átvágások egy részét bővítették, mintegy 20 újabb átvágást létesítettek, Doboz felett Szanazugnál a medrét lezárták s egy 0,4 km-es átvágáson a gyula—békési-csatornába vezették. (Napjainkig a Fekete-Körösön mintegy 80 átvágás készült.) Jobb parton a Fekete-Körösi Társulat Tenke alatt a Görbed-patak jobb partján 6 km, ahhoz csatlakozva a Körös jobb partján (a sarkadi határig) 47,5 km töltést épített, melyet a Hosszúfoki Társulat 16,6 km-rel a torkolatig hosszabbított meg. Bal parton az Arad megyei Társulat Talpas alatt a Leveles-patak torkolatáig 27,3 km, a Tőz torkolata alatt 8,8 km — ezekhez csatlakozva a Leveles jobb partján 6 km, a Tőz bal partján ugyancsak 6 km töltést — épített. A Tőz alatti szakaszt az Alsófehér-Körösi Társulat 23,7 km-rel a torkolatig hosszabbította meg. A töltések az 1855-ös NV-hez 80 cm-es magassági biztonsággal, 2,4 m-es koronával, 1 : 3—1 : 1,5-ös rézsűkkel épültek egymástól 100—120 rare, majd az emelkedő árvízszinteknek megfelelően fejlesztették azokat. Az 1890-es évek elején a jobb parti töltések a Görbéd mentén az 1881-es, alatta a Fekete-Körös menti 47,5 km-en az 1887-es, majd 16,6 km hosszon az 1890-es NV-hez 1 m-es magassági biztonsággal, 4 m-es koronával, 1 : 3—1 : 2-es rézsűkkel, az utóbbi két szakaszon NV alatt, illetve NV szintben 3 m-es padkával voltak kiépítve. A bal parton az Arad megyei Társulat töltései a felső 27,3 km-en az 1889-es NV-hez 2,4—2,7 m-es, a Leveles és Tőz mentén 1,5 m-es, alatta az alsó 8,8 km-es szakaszon 1,5 m-es magassági biztonsággal és 4 m-es koronával, 1 : 3—1 : 2-es rézsűkkel, a korona alatt 1 m-re 3 m-es koronájú padkával voltak kiépítve. Az Alsófehér- Körösi Társulat csatlakozó 23,7 km-es Fekete-Körös bal parti töltése az 1890-es NV-hez 1 m-es magassági biztonsággal, 6 m-es koronával, a fentiekhez hasonló rézsűkkel, de padka nélkül volt építve. Az első világháborút követően határunkon belül maradt a torkolati szakasz jobb partján 16,4 km, bal partján 20,6 km töltés. A jobb és bal parti töltés nagyobb része a Görbedi, Leveles és Tőz menti töltésekkel Románia területén van. Az 1919-es árvíz után a magyar szakasz töltéseit magasították és erősítették, az 1919-es NV-hez 1,20 m-es magassági biztonságot, 1 : 3—1 : 2-es rézsűket építettek ki. 154
