Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
szigetekre települt, néhányuk belterületének egy része ármentesített területen van. Tekintve, hogy a Körösök völgyében mind a mederrendezések, mind az azokhoz kapcsolódó töltésépítések öblözeti határoktól függetlenül készültek, a sok és zavartkeltő hivatkozás elkerülése miatt célszerű itt a mederrendezések és töltésépítések múltját, fejlődését folyónként követni. (A jelent már öblözetenként írjuk le.) 1.251 A Sebes-Körös menti ármentesítések fejlődése A Sebes-Körös Báníihunyadtól DK-re a Gyalui Havasok É-i oldalán ered. Hossza eredetileg 285 km volt. Szabályozott hossza 197 km, amiből 138 km Románia, 59 km hazánk területén van. Szeghalom alatt a 15,5 fkm- nél veszi fel jobb partról a Berettyót, Körösladány alatt egyesülve a Kettős-Körössel alkotják a Hármas-Köröst. A terep szintje a határnál 96 m A.f., a Berettyó torkolatánál 86 m A.f., a Kettős-Körössel való találkozásnál, illetve a torkolatnál 84 m A.f. körül van. A Sebes-Körös menti ármentesítéseket Huszár Mátyás tervei alapján már a múlt század 20-as éveiben elkezdték. A 40-es évek közepéig a nagyvárad—komádi szakaszon végzett munka azonban csak néhány fattyúág lezárására, az alacsonyabb partszakaszok feltöltésére szorítkozott. A rendszeresebb ármentesítési munkákat Bodoki terveinek végrehajtására alakult társulatok — a Sebes-Körösi, a Berettyó—Körösvidéki Vízszabályozó és Ármentesítő, valamint ez utóbbiból kivált Hosszúfoki Ármentesítő Társulat — kezdték az 50-es évek végén. Bodoki a nagyvárad—körösharsá- nyi szakaszon tíz átvágást, az alatt Szeghalom határáig a mocsarakon és a Kis-Sárréten át egy nagy átvágást, illetve egy 35,5 km-es csatornát, Szeghalom határában és az alatt a torkolatig tizenkét átvágást és az így rendezett meder két oldalán töltéseket tervezett. A 60-as évek elejéig a felső szakaszon 6 db, az alsón 10 db átvágás készült el, a csatornát csak a 70-es évek második, illetve a 80-as évek első felében építették ki. A 60-as évek végéig a Sebes-Körös Armentesítő Társulat Nagyvárad alatt a Berettyó torkolatáig, jobb parton 65 km, a Berety- tyó—Körösszabályozó Társulat a Berettyó torkolata, illetve a kernyei magaslat alatt, a Sebes-Körös torkolatáig 16,6 km töltést épített. Bal parton pedig ugyancsak a Sebes-Körös Társulat Gyires alatt Űjirázig 30 km, a FOKI-major fölött 6 km töltést létesített. A két töltés között egy 14 km-es szakaszt nyitva kellett hagyni a Hosszúfoki Társulat Foktő alatt a torkolatig terjedő 20,2 km Sebes-Körös bal parti töltésének a 80-as évek második felében történt kiépítéséig. A 90-es években az alsó átvágások egy részét bővítették, megépítették még az itt tervezett 2 db, s a felső szakasz 4 db átvágását és rendezték a Berettyó-töltések Sebes-Körös jobb parti töltéséhez való csatlakozását, amivel a Berettyó-torkolat alatti töltésszakaszt 14,6 km-re redukálták. A 90-es évek végén a jobb parton Nagyvárad alatt a Berettyó-torkolatig 65 km, a Berettyó alatt a Hármas-Körösig 14,6 km, összesen 79,6 km töltés, a bal parton Gyires alatt a fokközi hídig 49 km, alatta a torkolatig 20,7 km, összesen 69,7 km töltés volt. A töltések egymástól való távolsága a Berety152
