Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
Csongrád alatti Tisza-szakaszon még a Tisza árvizeinek odaérkezése előtt levonuljanak. Ennek érdekében mind a mellékfolyókon, mind a főfolyónak számító Kettős- és Hármas-Körösön a mederhosszakat jelentős számú átvágással rövidítették le, esésüket növelték, az árvizek levonulási idejét csökkentették, de a mellékfolyók szűkre szabott hullámtereivel azok szintjét jelentősen emelték. Az 1850-es években a Körösök völgyében is megalakultak a folyószabályozó és ármentesítő társulatok. A Berettyó menti mederrendezések és ármentesítések fejlődését, valamint alatta a Sebes-Körös és Hármas-Körös- jobb parti területeinek ármentesítését a tiszaiakhoz kapcsolódva tárgyaltuk. A Berettyó és Sebes-Körös között, a Berettyó—Körösszabályozó és a Sebes-Körösi Ármentesítő Társulat területe 970 km2; a Sebes-, Kettős- és Fekete-Körösök közén, a Sebes-Körösi, Hosszúfoki és Fekete-Körös Ármentesítő Társulat területe 1847 km2; a Fekete- és Fehér-Körösök között a Fekete-Körösi, a Felsőfehér-Körösi, az Arad megyei és az Alsófehér-Kö- rösi Ármentesítő Társulat területe 887 km2; a Fehér-Körös és Kettős-Körös Békés feletti bal partján pedig az Alsófehér-Körösi Társulat területe 690 km2 volt. A területből határainkon belül van: a Berettyó—Sebes-Körös közén a Kis-Sárréti öblözetben 901,0 km2, amiből ármentesített terület 577,0 km2, ártéri sziget 324,0 km2. Az ártér, mind a Berettyó, mind a Sebes-Körös mentén átnyúlik Románia területére; a Sebes-, Kettős- és Fekete-Körösök közén a Sarkadi öblözetben 1077,0 km2, amiből 633,4 km2 ármentesített terület, 443,6 km2 ártéri sziget. Az ártér a Sebes-Körös és Fekete-Körös mentén Románia területén folytatódik; a Fekete-Körös és Fehér-Körös közén a Remetei öblözetben 87,0 km2, amiből ármentesített terület 82,3 km2, ártéri sziget 4,7 km2. Az ártér mind a Fekete-, mind a Fehér-Körös mentén Románia területén folytatódik; a Fehér-Körös bal partján a gyula—békéscsabai MÁV-vonal és a határ között helyezkedik el a Gyulai öblözet. Területe 101,0 km2, ármentesített terület 100,3 km2, ártéri sziget 0,7 km2. Az ártér átnyúlik Románia területére; a Fehér- és Kettős-Körös bal partján a gyula—békéscsabai és a mező- berényi—gyomai MÁV-vonal között van a Békési öblözet. Területe 297,0 km2, ármentesített terület 282,7 km2, ártéri sziget 14,3 km2 (ez utóbbi öblözet Békés alatti, Gyomáig terjedő része korábban a Körös—Tisza—Marosközi Ármentesítő Társulat területe volt). Az öblözetek — kivéve a Kis-Sárréti öblözet Berettyó-balparti árterét — a határ alatt épített II. rendű vonalakkal Románia felől le vannak zárva. Teljes belterületével ármentesített területre esik: a Kis-Sárréti öblözetben Vánczod, Told, Üjiráz, Mezősas; a Sarkadi öblözetben Körösújfalu, Üjladány, Bélmegyer, Tarhos, Doboz, Sarkad és Körösharsány; a Békési öblözetben Békés, Köröstarcsa, Gyoma. Az öblözetek többi községe ártéri 151
