Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere

ti töltések megépítésével a sövényházi és percsorai keresztgátak alvógátakká váltak.

Változott a Sövényháza—szegedi Társulat védvonalának vonalazása századunk 10-es éveiben a 90-es számú átvágás torkolatainak lezárása után a Szeged alatti gyálaréti, horgos! és martonosi területeknek és töltéseinek a társulathoz való csatolásával. A zárótöltések és az átvágás töltésének kiépítésével a szeged—paphalmi töltésszakasz, valamint a sziget kanyar menti kétoldali töltése alvótöltéssé vált.

A töltések vonalazásában azóta változás nem történt, de jelentősen növekedtek a szelvényméretek az 1895-ös, majd az 1919, illetve 1932-és árvizek után. Az 1895-ös, majd az 1932-es NV-hez 1,5 m-es magassági biztonságot építettek ki 6 m-es koronával, 1 : 3—1 : 2-es rézsűkkel, NV-szintben és az alatt 2,50 m-re 4—4 m-es padkákkal. Hasonló méretekkel épült ki az utóbbi években a Szeged alatti szakasz, és folyamatban van a Szeged előtt bizonytalanná vált partfal átépítése.

A Dong-ér, illetőleg kétoldali töltése az árteret két öblözetre osztja: az É-i, a Csongrádi öblözet, ártere 204,0 km2, ármentesített 201,9 km2, ártéri sziget 2,1 km2. A D-i, a Szegedi öblözet, területe 342,0 km2, ármente5. Szeged árvízvédelmi műveinek erősítése 5/a. A régi árvízvédelmi fal bontása

134