Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere

5/b. Az új vasbeton árvízvédelmi fal

sített terület 335,9 km2, ártéri sziget 6,1 km2. Az öblözet Jugoszlávia területén folytatódik.

A múlt század védműfejlesztései során töltésszakadások miatt az alábbi területek kerültek víz alá: 1855-ben a Vidre-érnél történt töltésszakadásból' Felgyő és Csongrád határában 42 km2, egy Csanytelek alatti szakadásból a csany—percsorai szakaszon 58 km2; 1876-ban a Vidre-érnél történt töltésszakadásból a csongrád—csanyi szakaszon 75 km2, a Csany alatti szakadásból 58 km2 terület merült meg.

1879-ben a Fercsora alatti átvágás töltésének alsó szakaszán történt 140 m széles — petresi — töltésszakadás vize 170 km2 területet öntött el. Ez a katasztrofális árvíz pusztította el Szegedet, ahol 151 ember vesztette életét és a város területén 5762 ház ment tönkre.

1888-ban egy Csongrád alatti töltésszakadás vize Csongrád és Felgyő határában 92 km2 területet öntött el. Végül meg kell említenünk, hogy Szeged alatt a Gyálaréti Társulat 23 km2 területét az 1876-os, 1879-es és 1895-ös árvíz teljesen elöntötte. Századunkban a Csongrád—déli országhatár közötti Tisza-jobbparti területen gátszakadásból vagy átömlésből származó árvízi elöntés nem volt.

135