Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere

Csongrád és a felgyői uradalom, középső szakaszon Csánytelek és a Percsorai magaslatok között a Pallavicini uradalom, az alsó szakaszon az egykori Sövényháza alatt Algyő és Szeged város kezdeményezte. 1855-ben —- a katasztrofális tiszai árvíz után — a felső szakaszon 14 km töltést, a középsőn a Pallavicini uradalmat védő 21 km part menti töltést és ehhez délen csatlakozó 4 km-es percsorai bekötőgátat találjuk, az alsó szakaszon Algyőt, Tápét és Szegedet a sövényházi keresztgát s az ahhoz csatlakozó algyő—- szegedi és Szeged város mentén néhány km töltés védte. Az árvizet követően a sövényházi keresztgát alatti területek védelmére társulat is alakult, mely működését É-on a percsorai keresztgátig terjesztette ki. Az 1879-es szegedi árvízkatasztrófa után a 80-as évek végén a csongrádi és az alatti érdekeltekből egy újabb társulat alakult, bevonva abba az alsó társulatból az árvízkatasztrófa után kivált Percsora—Sövényháza közötti érdekeltséget is.

A 80-as évek végén a csongrád—sövényházi szakaszon 56 km hosszú töltés volt. A 28 km-es felső részen 6 m-es koronával az 1881-es NV-hez 110 cm-es magassági biztonsággal, 1 :3—1 : 2-es rézsűkkel, NV alatt 1,4 m-re, 4 m-es padkával, külső rézsűje 4,5 km hosszon téglával burkolva. A 28 km-es alsó részén 4—5 m-es koronával, 40 cm-es magassági biztonsággal, 1 : 3—-1 : 2-es rézsűkkel, NV alatt 2,2 m-re 3—4 m-es koronával kiépítve. Ugyanekkor a sövényháza—szeged—paphalmi szakaszon a sövényházi keresztgát 8,9 km, alatta az algyő—szegedi töltés 15,6 km, Szeged alatt a 90-es átvágás kanyarjának jobb partján a szeged—paphalmi töltés 10,4 km hosszú volt, koronája 6 m-es, magassági biztonsága az 1881-es NV-hez 1,5 m, víz felőli rézsűje NV alatt 1 : 4, felette 1 : 2-es, mentett oldalon 1 : 2-es, NV alatt 1,5 m-re 5,0 m-es koronájú padka volt. Szeged várost a Tisza felől az algyői töltéshez csatlakozva 1,4 km hosszú töltés, majd 1,6 km falazott rakpart, alatta 2 km töltés és az 1880-ban épített 10,4 km körgát védte az 1881. NV-hez 1,5 m-es magassági biztonsággal, 6 m-es koronával, 1 : 4—1 : 2-es rézsűkkel, NV alatt 1,7 m-re 6 m-es koronájú padkával. Végül a szeged—paphalmi szakasz előtt a 90-es átvágás szigetét, a Gyálarétet, a 60-as években alakult társulat által épített átvágás menti 6,8 km-es és ahhoz csatlakozva a kanyar mentén 17 km töltés védte. Magassági biztonsága az 1881. NV-hez 10 cm, 1 : 3—1:1,5, illetve 1 : 3—1 : 2-es rézsűkkel és

3.5 m-es koronával építve.

A század végén a védvonalak és a terület megosztása a felső szakaszon ismét változott. A külvízrendezések során kiépítették a Csánytelek alatt Tiszába torkolló Dong-ér övcsatornát, melyet az alsó szakaszán visszatöltésez- tek, de a torkolat felett zsilippel is lezártak. Ez alkalommal a Dong-ér alatti szakasz érdekeltsége kivált a társulatból és Hármas—Algyői Társulat néven új társulatot alapított. A Csongrád—Sövényházi Társulat kezelésében marad a csongrád'—felgyő—csanytelki szakasz 27,7 km Tisza menti töltéssel és 7,5 km Dongér-balparti töltéssel, a Dong-ér 7,5 km-es jobb parti töltését 28,4 km Tisza menti töltéssel a Hármas—Algyői Társulat vette át. Töltését, a fölötte és alatta levő szakaszokhoz hasonlóan az 1881-es NV-hez

1.5 m-es magassági biztonsággal, 6 m-es koronával, 1 : 3—1 : 2-es rézsűkkel, NV alatt 1,0 m-re 4 m-es koronájú padkával építette ki. A Tisza men133