Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
bekötést és a bükki folyások torkolati szakaszának bekötő töltéseit. A Ti- szatarján feletti fakadóvizes, buzgárveszélyes szakasz egy részén a mentett oldali terepet vízáteresztő anyagú paplannal terhelték. A töltésekből a Laskó-balparti töltés, a Tisza-j óbb parti töltés alsó 20 km-es szakasza és a bükki vízfolyások torkolati töltéseinek egy része a közeljövőben tározási feladatokat is ellát majd, a Kiskörei Vízlépcső tározóterének feltöltése után. A tározótér kialakítása során, a poroszlói árvízvédelmi fal előtt — annak kiküszöbölésére — a hullámtérben egy a védvonalból kiinduló, majd abba bekötő töltés épül. A dél-borsod—hevesi árteret a múlt század minden közepes árvize is elöntötte, de elöntötték a 40-es évekig századunk közepes és nagyobb tiszai árvizei is, így az 1915, 1919, 1924 és 1932-es árvizek. Ez utóbbiak közül a területen különösen nagy károkat okozott az 1919 és 1932 évi árvíz. 1.223 Heves—Szolnok—Jász-vidéki tiszai ártér ármentesítésének fejlődése A Tisza 418—333 fkm közötti szakaszának jobb partján elterülő 1015,3 km2-es öblözetet — amiből az ármentesített terület 931,3 km2, ártéri sziget 84,0 km2 — ÉNy-ról a Tárná, ÉK és K-ről a Laskó és Kis-Tisza, DK-ről és D-ről a Tisza, DNy-ról a Zagyva határolják. A terület a Tisza mentén a 89—95 mAf, a Tárná mentén 115—93 mAf, a Zagyva mentén a Tarna-tor- kolat és Szászberek között 93—88 mAf, Szászberek alatt 88—85 mAf közötti szinten helyezkedik el. Árvízvédelmi műveinek kiépítése előtt a Bükk és Mátra közéről érkező Laskó, tarnaőrs—jászdózsai fattyúágaival a Tárná, valamint a Tisza és Zagyva árvizei járták és jórészüket tartósan is borították. Ártérszéli települései viszonylag magasan feküsznek, de az ártérbe esők is a szabályozások előtti vízborítások fölé emelkedő halmokra épültek. Az ártér DNy-i sarkában a MÁV Szolnok—száj öli vonalának töltése alatt a Tisza—Zagyva deltában levő 1,4 km2 területre települt Szolnok város egy része. Ezenkívül az öblözetben ármentesített területen van tizenkét település teljes belterületével, tíz település belterülete nagyobb részével. A terület rendszeres ármentesítési munkáit a Tisza-szabályozás megindulásával alakult Hevesi Társulatból 630 km2 területtel kivált, majd Jászkiséri Tiszaszabályozó Társulat néven alakult érdekeltség kezdte a múlt század 50-es éveinek elején. Még az 50-es években a Tisza mentén Sarud—Tiszasüly—Kőtelek—Nagykörű és a szolnoki MÁV tiszai hídfeljáró között négy töltésszakaszt építettek, amelyeket a 70-es évek végén s a 80-as évek elején Tiszasüly, Kőtelek, Nagykörű belsősége előtti töltésekkel folyamatos vonallá alakítottak. A töltések hossza 1855-ben 12 km, 1876-ban 80 km, 1888-ban 83,5 km volt napjainkig az időközi vonalmódosítások után — É-on az 5,2 km Laskó-jobbparti töltéssel D-en a 3,4 km MÁV és városi töltéssel — 88,6 km-re módosult. A tiszai védvonal építésével együtt indult a Zagyva-balparti töltés építése is. Az 50-es évek közepéig Szászberek alatt 12,5 km töltés épült, melynek hossza 1888-ig alig változott. A Szászberek, illetve az újszász—jászla- dányi út zagyvái hídfeljárója alatt a Zagyva torkolatáig terjedő szakaszt teljes hosszán ■— 25,4 km-en — az ott már korábban épült töltések egy részének felhasználásával az 1888-as árvíz után a 90-es években építették ki. 128
