Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
144 cm-nek felel meg). A Szatmár feletti — a Homoród-torkolat jobb partján induló — Szamoskrassóig terjedő 23 km Szamos-jobbparti töltést, tekintettel arra, hogy azt megfelelőnek találták, csak helyenként erősítették, vagy magasították. Az erdőd—szatmárnémeti közötti 29 km-es Homoród-balparti és ennek folytatását képező Szatmár—Olcsva közötti 63 km Szamos-balparti, majd az ehhez csatlakozó Olcsva—Gilvács közötti 64,5 km-es Kraszna- jobbparti töltéssel 825 km2 területet mentesítettek. Ebből határainkon belül 419 km2 van, az RSZK területére 406 km2 esik. A védművekből a Homoród-balparti töltés teljesegészében, a Szamos-balparti töltés Csenger felett 16 km-es, a Kraszna-töltés Ágerdő feletti 24 km-es szakasza Románia területére, a Szamos-balparti töltés Csenger alatti 47 km-es, a Kraszna- jobbparti töltés Ágerdő alatti 40,5 km alatti szakasza hazánk területére esik. A Kraszna-balpartján a vásárosnamény—nagydobosi 9,2 km hosszú és az Ópályi 3,5 km hosszú töltésekkel mentesített 11,2 km2-es öblözet határainkon belül van, az ágerdői 3,5 km-es védvonalat és 10,0 km2-es öb- lözetét a határ metszi. A területből 6,7 km2 2,5 km töltéssel határunkon belül, 3,3 km2 1 km töltéssel az RSZK területén van. Az RSZK területére esik teljes egészében a kaplonyi 3,2 km-es körgát, valamint a kaplony— nagymajtényi 20 km töltés 50 km2 területű öblözettel. A Kraszna mentén a 20-as évektől mértékadó az 1919-es NV lett. A jobb parti töltés egyes rövidebb szakaszait magyar területen, ahol az 1 m- es magassági biztonság hiányzott, magasították, a 20,7—23,3 tkm-ek között pedig mintegy 2 km hosszon, ahol a depónia 0,5—1,5 m vastag tőzegre épült, víz felőli oldalon agyagékeléssel és bundázással erősítették. Az RSZK területére eső szakasz 24 km-én az NV-hez 70 cm-es magassági biztonságot építettek ki és a gilvácsi bekötés felett a védvonalat a Piskárosi dombokig mintegy 4,5 km-rel meghosszabbították. Ez utóbbi töltéssel 15— 25 km2 területet ármentesítettek. A Kraszna bal partján magyar területen meghosszabbították vásárosnamény—nagydobosi és az Öpályi körgátat, magassági hiányaikat pedig kiküszöbölték. A 20-as évek második felében 2,6 km újabb körtöltést építettek a bal parti hullámtérbe telepített Kisecsed 2,6 km2 ártere védelmére. A töltés déli szárnyát a 60-as években mintegy 3,1 km-rel hosszabbították meg. Meghosszabbították az ágerdei körgát magyar területre eső északi és az RSZK területre eső déli szárnyát. Románia területén a kaplonyi körgátat és a kaplony—nagymajtényi töltést a 30-as években összekötötték. A Szamos-balparti töltést az 1932-es árvíz után a 21 tkrn alatti szakaszán magasították és erősítették, az NV-hez 1 m-es magassági biztonságot építettek ki. A felette levő töltésszakaszt, mivel ott a kiépítés mind az 1932-es, mind a korábbi NV-hez megfelelőnek bizonyult, nem fejlesztették. Jelentősen erősítették és magasították, azonban az 1970-es árvíz után. A védvonal-erősítési munkák még folynak. RSZK területén az 1970-es árvíz után a mederrendezés keretében a Szatmárnémeti alatti töltéseket áthelyezték, s az addig helyenként 3,5 km széles hullámteret 1,2 km-re szűkítették. Az árvízvédelmi szempontból bennünket is erősen érintő Homo- ród-övcsatorna bal parti védvonalát az 50-es években az 1919-es NV-hez 70 cm-es magassági biztonsággal építették ki. 117
