Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
A fentiek szerint a Szamos 95 fkm-e alatti bal parti szakaszán Vásá- rosnaményig a Szamos, Kraszna és Homoród menti 241 km-t kitevő töltésekből és depóniákból álló védvonalakkal kialakított öblözetek területe mintegy 950 km2. A területből 440 km2 111 km védvonallal van határainkon belül, 510 km2 130 km védvonallal az RSZK területén. A területből a múlt század utolsó öt évében végzett vízrendezés és ármentesítés előtt a Kraszna és az egykor abba ömlő Sós-patak, Homoród, Balkány, valamint a Nyíri folyások az 1881—1896. év közötti időszakban évente mintegy 350 km2 területet öntöttek el. Az elöntéseket növelték a Szamos bal partra átömlő árvizei. Ez utóbbiak nagyságát nem ismerjük, de az igen gyakori töltésszakadások miatt azok jelentősek lehettek. Az 1864— 1896 közötti 33 éves időszakban 16 év alkalmával a Szamos Szatmárnémeti és az alatti szakaszán 75 töltésszakadás volt. (Ezen belül 1881. évi árvíznél 18, az 1888-asnál pedig 9 db.) A századfordulón a terület legkatasztrofáli- sabb árvizének az 1855-ös Szamos—Kraszna árvizeket tartották. A védmű- vek megépítése után töltésszakadás a Kraszna töltésein nem volt. Átömlés volt 1919-ben a gilvácsi bekötés felett. Az átömlés vize egyesült a Homo- ród-balpartra — Erdődnél kierőszakolt töltésátvágáson — kiömlő árvizével, valamint a láp jelentős belvizeivel mintegy 350—450 km2 területet öntöttek el. A Szamos-balparton 1893-at követően csak 1970-ben volt 3 töltésszakadás. Az RSZK területen a Homoród jobb parti depóniájának bekötése felett 2 db, ezeknek a vize azonban nem jutott el magyar területre. Magyar területen a töltés a cégény—matolcsi átvágás alsó szakaszán szakadt át, elöntötte az átvágás szigetét és az alatti területeket Olcsváig, ösz- szesen mintegy 110 km2-t. A védvonalak megépítésével határunkon belül az alábbi öblözetek alakultak ki: A Szamos-balpart—Kraszna-jobbpart között a Szamos Kraszna közi öblözet. Területe 419,0 km2 amiből 297,9 km2 ármentesített terület, 121,1 km2 ártéri sziget. Az öblözet községei nagyobbrészt ártéri szigetekre települtek. Hét községe azonban teljes belterületével ármentesített területen van. Az öblözet az RSZK felől nyitott. A Kraszna bal partján a Kraszna—csanálosi folyás deltájában van az Ágerdői öblözet. Területe 6,7 km2; ármentesített 5,5 km2, ártéri sziget 1,2 km2. Az öblözet az RSZK felől nyílt. A Kraszna bal partján a Bodvaj-patak betorkollása alatt helyezkedik el a Nagyecsedi öblözet. Ármentesített területe 2,6 km2. Az Ópályi körgát mögött van az Öpályi öblözet. Ármentesített területe 1,3 km2. Ugyancsak a Kraszna bal partján a nagydobos—szamoszegi úttól É-ra fekszik a Vitkai öblözet. Területe 9,9 km2, ármentesített terület 9,8 km2, ártéri sziget 0,1 km2. Az öblözetben ármentesített területén van Vitka és Vásárosnamény belterületének nagy része. 118
