Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere

tottak. így az északi részén 1,5 km parapetfallal induló, déli végén az 1820-as években épített kölkedi keresztgátba bekötő mohács—kölkedi vonal 8 km hosszú lett. Kölkedtől délre a keresztgátból induló és a darázsi magaspartba bekötő töltést, melynek alsó szakasza ma jugoszláv területen van, az 1860—70-es években építették, majd a mohács—kölkedi szakaszhoz hasonlóan fejlesztették. Padka azonban ezen a szakaszon csak az 1930- as évek után épült ki, amikor a két érdekeltség egy társulatba egyesült.

A védvonal fejlesztése során az 1956-os árvíznél megrongálódott ár- vízvédelmi falat az 50-es évek végén újjáépítették, és mintegy 200 m-rel meghosszabbították, az 1965-ös árvíz utáni években pedig a töltést magasították és erősítették (a kölkedi keresztgátat újjáépítették).

Az ármentesítési időszakot megelőző legjelentősebb árvíz a területen az 1838-as volt, amikor Mohács 1100 házából 180 ment tönkre és 320 megrongálódott. Az 1876-os árvíznél töltésszakadások és átömlésekből víz alá került, mind a mohács—kölkedi, mind a kölked—darázsi teljes ártér, Mohács területén 300 házzal, 1883-ban a töltésszakadások vize a mohács— kölkedi árteret öntötte el és Mohács lakott területeinek egy részét. 1897- ben egy az országhatár felett 7 km-re bekövetkezett töltésszakadás vize öntötte el a kölked—darázsi árteret. 1897 után jóllehet az 1956-os NV Mohácsnál 110 cm-rel magasabban tetőzött, mint a korábbi LNV, töltésszakadás vagy átömlésből területi elöntés nem volt.

1.16 A Zala-völgy Bókaháza alatti szakaszának ármentesítése

A 140 km hosszúságú Zala Fenékpusztától DK-re mintegy 1,5 km-re ömlik a Balatonba. Ártere a torkolat feletti 27 km töltésezett szakasza mentén helyezkedik el. Vízgyűjtője 2600 km2. Az ártér két szomszédos ÉD-i irányú völgyben van. A völgyeket elválasztó löszhátat Balatonhídvégnél a torkolat felett 10 km-re töri át a Zala. Itt az ártér szélessége 0,4 km-re szűkül. A szűkülettől keletre eső völgyben, torkolati szakasza két oldalán van a 25—30 km2 kiterjedésű Kis-Balaton a hozzácsatlakozó tőzeglápokkal. A szűkülettől Ny-ra eső ártér É-on a Zala mentén 2—3 km, délen a Kisko- márom-csatorna mentén 3—1 km széles sávban húzódik északon Bókaháza, délen Garabonc vonaláig. Az ártér legmélyebben fekvő része a Kis- Balaton, a 105 m A.f. körüli szinten helyezkedik el. A szűkülettől Ny-ra fekvő völgy terepszintje Bókaházánál 110, Garaboncnál 106 m A.f. körül van. A két völgyben elterülő egykori mocsárvilág vizét a Kehida alatt több ágra szakadó Zala s a Zalába Bókaháza alatt jobb partról beömlő 9 db, bal partról beömlő három kisebb vízfolyás szállította. Ma a mocsárvilág helyét — (a Kis-Balatont kivéve) — rét, legelő és szántók foglalják el.

A terület ármentesítését a múlt század 30—90-es évei között jelentős mederrendezési és lecsapolási munkák előzték meg. Ezek keretében elkészült a Zala Fenékpusztai-híd—Kehida közötti mintegy 35 km-es szakasza, s a Kiskomáromi-csatorna alsó szakaszának mederrendezése. A munkák nyomán Hídvég felett megszűnt ugyan a mocsár, de a terület a Zala-me- der elégtelen emésztőképessége mellett továbbra is ki volt téve a Zala és mellékvízfolyásai évenkénti többszöri elöntésének is. Az ármentesítést és a külvizek rendezését is magában foglaló munkákat csak az 1920-as évek7*

99