Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere

ben alakult Kisbalaton Vízrendező Társulat indította el. A társulat a Zala Bókaháza alatti 27 km-es szakaszát töltések közé fogta és kiépítette az itt betorkolló 12 vízfolyásnak a Zala-vonalhoz csatlakozó visszatöltésezését, illetőleg depóniáját. A töltések egymástóli távolságát a Zala mentén 40 m- re, 4 nagyobb vízfolyása mentén 16—36 m-re vette, a többi mellékvízfolyás depóniája a partokra épült. A töltések koronaszélességét a Zalán 3— 4 m, a mellékvízfolyásokét 2—4 m, a rézsűket 1 : 1,5-re építették. Az államosításkor az árvízvédelmi szolgálat a Zala jobb partján 26 km, bal partján 27 km, a mellékvízfolyások torkolati szakaszán 32 km hosszúságú töltést, illetőleg depóniát vett át.

A Zala és a két völgy közötti hátság, illetve a Balatonhídvégi nyereg az árteret négy öblözetre osztja. A K-i völgyben — a Kis-Balatont is magában foglaló — két öblözet van; a Zala bal partján a Fenékpusztai, jobb partján a Sávolyvörsi öblözet, a Ny-i völgyben a Zala bal partján a Zala- vár—Szentgyörgyvári, jobb partján a Zalaapáti—Garabonci öblözet. A Fenékpusztai öblözet ármentesített területe 15,4 km2; a Sávolyvörsi öblözet területe 29,0 km2; ármentesített terület 28,6 km2, ártéri sziget 0,4 km2; a Zalavár—Szentgyörgyvári öblözet ármentesített területe 14,1 km2; a Za- laapáti—Garabonci öblözet területe 23,0 km2; ármentesített terület 22,7 km2, ártéri sziget 0,3 km2.

1.17 A Mura és Dráva menti területek ármentesítése

1.171 A Mura-balpart Murarátka—Murakeresztúr közötti szakaszának ármentesítése

Salzburg tartományban a Tauem északi oldalán eredő Mura hossza 454 km. Ausztrián, majd Jugoszlávián keresztül 406 km utat téve Mura- szemenyénél éri el a magyar határt. Innen Örtilosig, a Drávába való betor- kollásig 49 km hosszon magyar—jugoszláv határfolyó. Vízgyűjtő területe, melynek 84%^a külföldön van és mely csaknem egészében hegyvidéki jellegű, 14 140 km2. Határunk menti szakasza nagy esésű (30—50 cm/km). Bal parti, magyar területre eső keskeny, 1—2 km széles árterét É-ról az Őrség és Göcsejből érkező patakok osztják meg. A Mura községek, utak, hidak védelmét szolgáló, főleg átvágásokból álló mederrendezési munkái a XVIII. század vége óta folynak. A mederrendezésekkel egyidőben töltéseket is építettek, tekintettel azonban arra, hogy magyar területen a községek az ártér szélére települtek, a töltéseket az utóbbi évekig mint nyárigátakat az érdekelt községek építették és védték.

Az 1960-as évek elején a sűrűn lakott Dráva—Muraközt a jugoszlávok ármentesítették. A Mura-jobbparti gátakat fővédvonalakká építették ki. A jugoszláv ármentesítésből várható vízszintemelkedés miatt Mura menti községeink érdekében a 60-as években Muraszemenye alatt a Murakeresz- túrnál betorkoló Principális-csatorna torkolatáig öt kisebb öblözet védelmére a Mura bal partján és bal parti mellékvízfolyásai a Béci- és Borsfai- patak bal partján, a Gyurgyánci-patak és a Principális-csatorna jobb partján töltést épített a vízügyi szolgálat az 1%-os valószínűségű árvizek elleni védelemre.

100