Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Harmadik beszélgetés

Öntözésügyi Hivatalig, amelynek elnöke akkor Kállay Miklós volt. Ott akart szakértői megbízást kapni Ganz Lajos, aki később Gácsra magyarosította a nevét, s akiről nem tudtuk, milyen mérnöki diplomája van.

Gács Lajos Horthy Miklós kormányzóhoz vagy környezetéhez szerzett kapcsolatot, és a kormányzói iroda járt közben Kállay Miklósnál, hogy Lampl Hugó szakértőként alkalmazza. Lampl úgy értesült főnökétől, Kállay Miklóstól, hogy Gács azzal nyerte el a kormányzó érdeklődését és támogatását, hogy egyiptomi tevékenységére hivatkozott. Gács Lajos angol építő cégeknél dolgozott - hogy milyen minőségben, azt nem tudtuk -, amelyek a Níluson vízlépcsőket építettek. Gács, amikor az öntözésügyi hivatalban bemutatkozott, a mi terveinkkel szöges ellentétben álló elképzeléseket adott elő. Nagyon éles vitáink voltak. Nincs jogom kétségbe vonni egyiptomi tapasztalatait, de a Nílus és völgyének vízrajzi, topográfiai, meteorológiai és geológiai viszonyait nem lehet a Tiszára és a Tiszántúlra vetíteni.

Lampl Hugóval, Freytag Ferenccel, Benedek Pállal és Mátrai Istvánnal együtt azon a közös véleményen voltunk, hogy Gács elképzelése nem elfogadható, ezért szakértőnek nem alkalmazható. Eddig rendben volt minden, a véleménykülönbségnek még nem kell ellenségeskedéssé fejlődnie. Kapcsolatunk akkor mérgesedett el, amikor a kormányzói irodától „nyomás" nehezedett ránk. Ezen Kállay is felmérgelte magát, aki nekünk hitt.

A háború után Gács ismét megjelent, és Rákosi Mátyástól vagy annak környezetéből érkezett „nyomással" megtámadta a tervünket. Ez a két, ellentétes politikai oldalról érkező hatás nem egyezett felfogásunkkal, a /airplay szakmai vita szellemével. A rómaiak örök életű mondását, „De mortuis nil nisi bene" - azaz halottakról jót vagy semmit - szeretném követni, de nehezemre esik. Ugyanis Gács politikai síkon is elkövetett támadásai tervünk ellen, s így közvetve személyünk ellen az 1950 körüli sztálinista időszakban életveszélyt jelentettek rám és munkatársaimra nézve. A római elvet követve megpróbálhatjuk megvédeni Gácsot azzal, hogy talán ezt nem akarta, de a lényeg, hogy a támadásai alatt félelemben éltünk. A történelem minket igazolt, az elképzeléseink szerint megtervezett és megépült tiszalöki vízlépcső immár ötven éve jól teljesíti a kitűzött legfontosabb célokat: a tiszántúli ön78