Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Tizenkettedik beszélgetés

- Rész vett a miniszterelnök temetésén?- Itthon voltam, de nem mentem el, a feleségem képviselt. Eléggé kényes vagyok a hűvös időre, könnyen megfázom, s meglehetősen rossz, hideg időben búcsúztatták. Kegyeletből illett volna ott lennem, de a feleségem nem engedett a több órás ácsorgás miatt.

Annyit még hadd tegyek hozzá az Antall-képhez, hogy abszolút puritán ember volt, kormányzása alatt igen kicsi polgári vagyona egy fillérrel sem gyarapodott, amivel ma több van a lakásában, az a kitüntetések és elismerések nagy halmaza.- A köztársasági elnökkel, Göncz Árpáddal is találkozott.

Magas kitüntetést vett át tőle. Volt alkalma beszélgetni vele a vízlépcsőről?- Miután átnyújtotta a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést, Göncz Árpád a dolgozószobájába invitált. Magát az elismerést a szomszédos Munkácsy-teremben vettem át, a német követség képviselője jelenlétében, mert mint német állampolgárt tüntettek ki. Szóval, amikor a vendégek elmentek, Göncz Árpád a feleségemmel együtt behívott a szobájába és megkínált egy pohár borral. Elbeszélgettünk és akkor a következőket mondta: „Emlék- szel-e, professzor uram arra, hogy mi ismerjük egymást?" Feleltem: „Bocsáss meg Elnök úr, nem emlékszem." A következőt mesélte el: „Amikor kikerültem a börtönből, és sehol nem kaptam állást, bementem a Műegyetemre, ahol épp akkor készült a dunai vízerőmű modellje. Felvettél munkásnak, ott dolgoztam a betonozásnál. Részben én betonoztam és építettem a dunai vízerőmű nagy szabadtéri modelljét." Meglepődtem: „Elnök úr, most zavarba hoztál!" Ezután nagyon jól elbeszélgettünk. Később is találkoztam vele, mindig nagyon barátságos volt.- Mi volt a véleménye a vízlépcsőről?- Beszélgetésünk során úgy láttam, hogy a vízerő-hasznosítást mint egy megújuló és az atmoszférát kímélő villamosenergia-mó- dot helyesnek tartja. Ezt azzal is bizonyította, hogy elvállalta az 1994-ben, Budapesten rendezett nemzetközi vízerő-hasznosítási

289