Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Tizenkettedik beszélgetés

hogy a vízerőművek „nem tiszta " energiatermelők, mert jelentékeny mennyiségű káros szén-dioxidot és még sokkal károsabb metánt bocsátanak a légkörbe. Mi igaz ebből?- A cikk tipikus esete a bárgyú vagy rosszindulatú általánosításnak és a féligazságokkal való szemfényvesztésnek. Több mint hatvanéves mérnöki és tanári tevékenységem során sok olyan személlyel volt dolgom, akik tudatlanságból vagy gáncsoskodásból a kicsiny igazsághoz nagy csomag hazugságot csatoltak. Ezek a legkárosabb népbutítók, mert az olvasó egy általa már ismert igazságra talál, amivel - jogosan - egyetért, és miután az írót így szavahihetőnek tekinti, minden továbbit elhisz neki. Az adott esetben mi a helyzet? Az igazság az, hogy valóban vannak olyan létesítmények, amelyek szén-dioxiddal és metánnal terhelik a légkört. Igaz az is, hogy egy kilogramm metán káros hatása a légkörre 21 kilogramm szén-dioxidéval egyenértékű.

A hazugság abban nyilvánul meg - mégpedig a legostobább módon -, hogy a szerző a vízerő-hasznosítás teljes területére vonatkoztatja kritikáját. Hogy a kérdést jól megértsük, vizsgáljuk meg, hol és hogyan szabadul fel a két gáz. Ha vízzel elöntenek egy növényzettel fedett völgyszakaszt, a korhadás megindul, létrejönnek ezek a gázok, majd felszállva a felszínre bekerülnek a levegőbe, szennyezik az atmoszférát. A víz alatti bomlás mértéke a növényzet típusától és sűrűségétől, de legfőképpen az éghajlattól függ - trópusi és szubtrópusi vidékeken a legerősebb. így a kis esésű folyami erőművek és olyan nagy esésű hegyvidéki erőművek esetében, amelyeknek nincs völgyzárógátas tározómedencéjük, semmiféle bomlási gáz nem keletkezik. Kritika tárgyává tehát csupán a tározómedencés vízerőműveket lehet tenni. Az olyan tározóban, amely sziklás, kavicsos terület elöntésével jött létre - tehát növényborítása nincs - gázok nem keletkeznek. Európában és másutt is sok ilyen „tiszta tározó" van. Az említett okok miatt a legtöbb tározó létesítését úgy készítik elő, hogy a vízfeltöltés előtt eltávolítják a növényzetet, így nincs gázképződés. Végül sajnos létesítettek trópusi területeken - például Brazíliában, de másutt is - tározókat úgy, hogy a felduzzasztott víz sűrű növénytakarót öntött el, így sok-sok éven át folyamatos a káros gázképződés. Ennek a típusnak két változata van.

280