Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)
Tizedik beszélgetés
- Érték a professzor urat mások részéről is hasonló becsületsértő vádak?- Nem, senki más nem támadott meg ilyen módon. Persze számos újságíró megemlítette a nevemet azzal kapcsolatban, hogy én vagyok a szerzője és folyamatos támogatója a sztálinista vízerőmű- rendszernek, de a Vargha stílusú megjegyzésektől tartózkodtak. A vízerő-hasznosításról tartott előadásaim során számos ostoba kérdésre és vádra kellett válaszolnom. Ezeket a hallgatóság fundamentalista zöld résztvevői intézték hozzám, provokatív módon. Ilyenkor mindig igyekeztem higgadtan, logikus érveléssel, a történeti eseményeknek és a vízerő-hasznosítás nemzetközi helyzetének ismertetésével válaszolni. A „környezetkárosító" környezetvédők szemében azonban sohasem volt sikerem. Ők nem érveltek, hanem papagáj módjára szajkózták bemagolt mon- dókájukat.- Hajói értem, akkor Vargha János nyilatkozatai voltak a legprimitívebbek.- Nem, távolról sem. Hajósy Adrienne kormánytanácsosnő Varghán is túltett. Egy 1992-ben - tudomásom szerint a Parlament egyik ülésén - elhangzott nyilatkozatát érdemes az utókor számára megörökíteni. Azért, hogy bekerülhessen az „Emberi butaság története" című könyv legközelebbi kiadásába mint a butaság maximálisan elérhető teljesítménye. Szó szerint idézem: „A C variáns nem fog megépülni. Hiszen ha figyeljük az építkezés ütemét, figyeljük azt, hogy mi történik, akkor abból menetrendet lehet készíteni magunknak előre, és ez rögtön mutatja, hogy az építkezés nem úgy halad, mint aminek az a célja, hogy ott a folyót eltereljék. Nem is ez a célja, az elmúlt három év mutatja, hogy azt csak a magyar fél zsarolására használták fel. A látottak és az ottani tiltakozók egyre erősödő hangja alapján bátran merem állítani, hogy októberben a Dunát nem fogják elterelni." Nyilatkozatának ezek a mondatai nagyon károsak voltak a magyar-szlovák kapcsolatokra, mivel felelős magyar pozícióból - Varghát ismételve - zsarolással vádolták Szlovákiát. A nyilatkozat folytatásából egyébként egy abszolút primitív elme teljesítménye derül ki. Ismét szó szerint idézem Hajósyt: „Ar252