Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Tizedik beszélgetés

ról nem gondolkodom, hogy felépül a C variáns. Lehet, hogy ez el- vakultság, így mondva, de én elég jól ismerem az építkezést. Ezért mondom, hogy az nem fog felépülni. Mert a Duna elrekesztése nem valami könnyű művelet. Tessék gondolni arra, hogy otthon csőrepedés van, nagy baj van, nem jön a szerelő, és mindent elönt a víz. Utána, mikor látjuk a hibás csodarabot, akkor látjuk, hogy milyen picike lyuk van rajta, és mekkora gondot okozott. Hát ott kérem, Dunacsúnynál, amit el akarnak zárni, az nem egy ilyen picike lyuk, hanem maga a nagy Duna folyó. Ez műszakilag unikum dolog lenne, a világon ilyen még nem történt." Nem szomorú, hanem kétségbeejtő, hogy hazánkban ilyen „világtapasztalatokkal" rendelkező építkezési és csőszerelési szakértők, mint Hajósy Adrienne, egyáltalán szóhoz juthatnak a politikában és a médiában.

Ez az „én elég jól ismerem az építkezést" kijelentéssel büszkélkedő hölgy nem tudja, hogy az első világháború után a franciák Basel város közelében a Rajnát 52 kilométer hosszú hajózható oldalcsatornába, a Grand Canal d' Alsace-be terelték. Azóta az eredeti mederbe csak lényegtelen vízmennyiséget bocsátanak. A Rajnának ez a szakasza képezi a német-francia határt. A csatornában négy kis esésű vízlépcső - vízerőtelep és hajózsilip - épült. A franciák a Rhone folyó déli, Lyon városától a Földközi-tengerig terjedő szakaszára is több oldalcsatomás vízerőművet telepítettek. De a többi kontinensen is számos ilyen oldalcsatornás vízerőmű épült, a bősi elrendezéshez hasonló. De nem kell messzire mennünk, a tiszalöki vízlépcsőt egy átvágásba építettük, s az eredeti Tisza-medret teljesen elzártuk. Arra is van számos példa, hogy nemcsak a folyómedret, hanem az egész völgyet elzárják egy magas gáttal, s a tárolt vizet átvezetik egy csatornán vagy alagúton egy másik, mélyebben fekvő folyóba. Ilyen például a Tieté és Cubatao folyók kapcsolt hasznosítására létesült vízerőműrendszer Brazíliában.

Egy másik igen érdekes példa a Dél-Afrikai Köztársaságban az Orange és a Fish folyók összekapcsolt hasznosítása az öntözés és a vízenergia-termelés céljából. Az Orange folyó völgyében épült Hendrik Verwoerd völgyzáró gát tározóteréből - amint már említettem - egy 83 kilométer hosszú, 5,3 méter átmérőjű, körszelvényű alagút szállít másodpercenként 56 köbméter vizet a Fish medrébe.

253