Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)
Tizedik beszélgetés
Ezenfelül bosszantó volt, hogy a drótkerítéssel és őrtornyokkal körülvett munkatér bejáratánál az AVH-s tiszt engem is igazoltatott, s figyeltetett, hogy beszélek-e és mit a rab munkásokkal. Amikor például ellenőriztem, hogy megfelelő-e a beton minősége, helyes-e a vasak elhelyezése, jól alakították-e ki az úgynevezett dilatációs hézagokat - hiszen ezek nagyon fontosak egy építkezésen -, velem tartott az AVH-s tiszt vagy az őr. Figyelték, szóba ál- lok-e a rabokkal. Ennek ellenére - bár nem vagyok dohányos - vittem magammal cigarettát, s amikor lehetőségem nyílott rá, odadugtam pár paklit a foglyoknak.- Egyetlen rabbal sem találkozott azóta, aki tudta volna bizonyítani, hogy megrágalmazták?- Találkoztam, de nem írtam fel az illető nevét, mert nem gondoltam, hogy ilyen piszkos támadások érnek, s nekem tanúkat kellene gyűjtenem. Valamikor a hatvanas évek végén vagy a hetvenes évek elején, németországi tartózkodásom kezdetén telefonon hívott egy német férfi. Mint mondtam, a nevét nem jegyeztem fel, sajnos mára el is felejtettem. Nevezzük Schmidtnek. Ez a Schmidt elmondta, hogy rab volt a tiszalöki építkezésen, ezért szeretne velem beszélni. Ehhez tudni kell, hogy ott főleg hazai svábok dolgoztak. Az illető felkeresett a Karlsruhei Egyetemen, és elmesélte a következőket. Először is nagyon örültek, hogy az építkezéshez vezényelték őket, mert jobb volt a szabad levegőn dolgozni, mint a börtönben ülni. Ráadásul az ellátás is jobb volt. Másodszor, emlékezett arra, hogy amikor kimentem, mindig próbáltam valamit enyhíteni a helyzetükön. Beszéltem az AVH-s tiszttel, hogy osz- szanak cigarettát vagy részesítsék a rabokat valamilyen kedvezményben. Ez a német tudta, hogy a munkát felügyeltem, s nem azért jött, hogy szemrehányással illessen, hanem hogy megköszönje az emberségemet. Vargha abban is hazudott, hogy én voltam az építésvezető Tiszalökön, hiszen ezt a munkát - mint említettem már - Teleki László barátom végezte. Én létesítményi főmérnökként dolgoztam ott, ami annyit jelentett, hogy központilag irányítottam és ellenőriztem az építést, továbbá a vasszerkezeti, gépészeti és villamos berendezések szállítását, valamint szerelését. Maurer Gyula 248
