Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)

3. Ökológiai alapok

Ökológiai alapok

79

lalt térrészletet, a niche-t. A hutchinsoni niche elmélet jelentősége, hogy a különböző populációk és környezetük kapcsolata a sokdimenziós koordinátarendszer bevezetése révén mérhetővé, összehasonlíthatóvá, operatívan kezelhetővé vált. A niche tér elemzése megnyitotta az utat az együtt létező jelenségek, az egyed feletti szintű szabályozás értelmezése felé (Jakucs et al. 1984). Hogy a fentieket pontosabban értelmezhessük, vezessük le a niche fogalmat a forráshasznosítási görbe alapján.

A kétdimenziós niche ábrázolást a táplálék hasznosításán keresztül (egyetlen forrás hasznosítása) a 3.3. ábra mutatja. Egy populáció által a táplálékból hasznosított részt (a táplálék, mint forrás, niche tényező), a többi niche tényező közül kiemelve, a koordinátánk x tengelyén (ez a niche tengely) ábrázoltuk. Az eloszlási görbénk szélessége az adott tényezőre vonatkozó niche szélesség. A görbe csúcspontja a niche csúcs. A niche leírásakor tehát a következő három adatot emeltük ki:

■ a niche szélesség megmutatja, hogy az adott populáció a forrás kontinuum melyik szakaszát hasznosítja,

■ a niche görbe alakja, a birtokba vett forrásszakasz kihasználásának mértékére jellemző,

■ az előbbinek kitüntetett pontja az optimum pont, a forráshasznosítási görbe csúcsa,

3.3. ábra: A populáció forráshasznosítási görbéje (Majer 1994 nyomán)

A niche fogalom a háromtényezős ábrázolásig követhető képileg nyomon, a negyedik tényező (a populáció állapotjellemzője) a háromdimenziós térben elhelyezkedő ponthalmazzal jellemezhető. A sokdimenziós ábrázolás már nem lehetséges, de elképzelhető, hogy egy populáció életfeltételeit nemcsak három, de számos tényező befolyásolhatja, melyek mindegyike egy-egy koordinátát jelent. így jutunk el a sokdimenziós térhez. A sokdimenziós tér tehát topológiai (geometriai) és nem topográfiai (földrajzi) térként értelmezhető. A niche tehát nem földrajzi térként