Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)

3. Ökológiai alapok

78

Alkalmazott hidrobiológia

Természetesen ettől az aránytól jelentős eltérések lehetségesek, a bemutatott értékek inkább átlagosnak tekinthetők. Ugyan Liebig ezt a róla elnevezett törvényszerűséget növények esetében fogalmazta meg, azóta a limitáció fogalmát kiterjesztették, általánosították.

Az ökológiai limitáció és toleranciát az MTA Ökológiai Bizottsága a következőképpen fogalmazta meg: „A populációk és társulások válasz reakciója az olyan ökológiai, környezeti hatásra vagy hatásokra, amelyek az ökológiai tűrőképességi tartományuk határait minimum vagy maximum irányban megközelítik, vagy átlépik, ezáltal befolyásolják tér- és időbeni mennyiségi előfordulásukat és viselkedésüket. Az ökológiai faktoroknak a változást előidéző környezeti része a limitáló, a változást elszenvedő tűrőképességi része a limitált tényező, a populációkban és társulásokban megfigyelt (vizsgált, mért) változásjelenség, pedig a limitáltság. Ezek egymás nélkül nem értelmezhetők" (Majer 1994). A limitáló tényező tehát az a környezeti faktor (lehet, pl. tápanyag, fény, hőmérséklet, stb.), amely a populáció növekedését korlátozza.

3.4.12 Ökológiai diverzitás - sokféleség

Az életközösségek sokféleségét, az őket felépítő populációk változatosságát, faj- gazdagságát, az azonos fajhoz tartozó egyedek előfordulási gyakoriságát fejezi ki az ökológiai diverzitás (= sokféleség). A diverzitás mértékének becslésére matematikai formulák (diverzitás indexek) is léteznek, tehát a diverzitás mérhető, számszerűsíthető tulajdonsága az életközösségeknek.

Az ökológiai diverzitás mint az életközösséget jellemző sajátság egyszerre veszi figyelembe a fajok számát (fajgazdagságot, a biológiai sokszínűséget) és a különböző fajokhoz tartozó egyedek számát (az adott populáció sűrűségét). Minél diver- zebb (sokfélébb) valamely biocönózis, annál több faj alkotja ezt az életközösséget, és minél jelentősebb mértékben tér el a biocönózist alkotó fajok egyedszáma, annál kisebb diverzitású a társulás. Továbbá: minél több populáció alkot egy társulást, annál nagyobb a társulásra jellemző diverzitás értéke.

3.4.13 Niche (ökológiai fülke)

Hutchison (1957) szerint a niche-t soktényezős (sokdimenziós) térnek lehet tekinteni, amely magában foglalja a populáció valamennyi kölcsönhatását az élő és élettelen környezete között. Ez természetesen nem topográfiai (földrajzi), hanem topológiai tér. Az egy populációra ható környezeti tényezőket tengelyeknek tekintve több- dimenziós koordináta-rendszert kapunk. A tengely mentén a populáció a saját toleranciájának megfelelő szakaszon fordul elő. Ezek a szakaszok a többdimenziós koordinátarendszerben (topológiai niche térben) meghatározzák a populáció által elfog