Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
19. A jövő alkalmazott hidrobiológiai kihívásai
588 Alkalmazott hidrobiológia jelennek, a többi élőlény együttes szakértői azonban csak elvétve vannak jelen. A hidrobiológiái munka az élőlény együttesek esetében főleg az egyes kutatóintézetekre (pl. MTA BLKI, HAKI, Dunakutató), és néhány kiemelt vízterületre korlátozódik (Balaton, Kis-Balaton, Velencei-tó, Duna). Ezt a hidrobiológiái munkát is inkább a célvizsgálatok, a megismerő és a problémamegoldó munka jellemzi, semmint a rendszeres adatgyűjtés igénye, ez nem is feladatuk. Az előzmények miatt alapvetően fontos jövőbeni feladatként jelenik meg napjainkban a vízminőségi adatgyűjtéshez hasonló kiterjedésű és rendszerességű adatok gyűjtése az élőlény együttesek faji összetételéről és tömegességéről. Ilyen jellegű munka egyes nyugati országokban már 10-15 éve folyik. Hazánkban a Víz Keretirányelv alkalmazása fogja remélhetőleg kikényszeríteni a rendszeres biológiai adatgyűjtést, legalább a VKI-ban rögzített élőlény együttesek esetében. A vízi ökoszisztéma élőlényeire vonatkozó adatgyűjtés a következők miatt fontos: ■ a hosszúidejű adatsorok elemzésével vizsgálhatók a természetes módon végbemenő, de hosszú időt igénylő hidrobiológiái folyamatok, ■ a bioszféra lassú változásainak elemzéséhez szintén megbízható hosszúidejű adatsorok szükségesek. Ilyen lehet például vizeinkben a globális felmelegedés, a savas ülepedés, vagy toxikus anyagok szubkrónikus hatásainak elemzése. 19.3 A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS HATÁSAI Az éghajlatkutatók általában egyetértenek abban, hogy a Föld légkörében egyes antropogén eredetű szennyeződések: szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, halogénezett szénhidrogének megnövekedése a légköri üvegházhatás fokozódásához vezet és ez globális felmelegedést eredményez (Villach-Bellagio 1987, Mika 1988, 1989, 2003, Nováky 1981,1989,1991, 2000 Kundzewich és Somlyódy 1993, VAHAVA 2002). Az üvegházhatású gázoknak a XIX. század elejei ipari forradalmat követően megkezdődő növekedésével hozzák összefüggésbe a Föld légkörének az utolsó 120-150 évben tapasztalható mintegy 0,6 "C-os melegedését (Nováky 1989). Újabb becslések 0,8-2,8 °C közé teszik a térségben várható évi átlaghőmérséklet növekedést (Bartholy et al. 2004). A VAHAVA Projekt eredményei szerint a hőmérsékletváltozás hatásainak mértéke a Föld pólusai felé növekszik. A Föld légkörében az üvegház gázok felhalmozódása jelentősen befolyásolhatja az éghajlati viszonyokat (hőmérséklet, csapadék, párolgás, sugárzás, szél stb.), tér és időbeni változékonyságukat. Az éghajlatban bekövetkező változás kihathat a vízgazdálkodás különböző területeire, az árvízvédelemre, az öntözésre, a belvíz- rendezésre, a vízellátásra, a csatornázásra, a vízierő hasznosításra és nem utolsó sorban a felszíni és felszín alatti vizek minőségére. Ma már a Meteorológiai Világ- szervezet is elismeri, hogy a globális felmelegedés több mint feltételezés, ennek a folyamatnak ma már ki vagyunk téve.
