Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
12. A komposztálás biológiája
402 Alkalmazott hidrobiológia 12.3.2 Nedvességtartalom A komposztálandó szervesanyag optimális nedvességtartalma 40-60 tömeg%. A 60-65 %-nál nagyobb nedvességtartalomnál a halom pórusait a levegő helyett a víz tölti ki, s az aerob biológiai folyamatok befulladnak. A 40 %-nál kisebb nedvességtartalom ugyancsak kedvezőtlen mind a mezofil, mind a termofíl baktériumok számára, mivel a kiszáradás leállítja a komposztálódást. A nedvesség tehát elengedhetetlenül fontos a lebomlási folyamathoz, mivel a legtöbb mikrobiológiai lebomlás, exoenzimes átalakítás a felületekhez tapadó vékony folyadékfilmben játszódik le. A komposztálási folyamat végén a kész komposzt nedvességtartalma nem lehet több 40-45 %-nál a tárolási, szállítási és kezelési nehézségek, költségek elkerülése érdekében. Az olyan száraz strukturáló anyagok hozzáadása, mint pl. a faforgács, kéregdarabok, fűrészpor vagy a visszaforgatott komposzt, elfogadott gyakorlat a centrifugált, vagy egyéb módon elővíztelenített szennyvíziszap kezdeti nedvességtartalom csökkentésére. A szennyvíziszap és strukturáló anyag keverék nedvességtartalma azonban valamelyest megnő a lebomlás beindulásával (víz keletkezése). Napjainkban a szennyvíziszap előszárítását is javasolják a szükséges strukturáló anyag mennyiségének csökkentésére, ami azonban elég költséges. A nyersanyagot a gyors melegedés persze gyorsan szárítja is. A komposztálás alatt a kiindulásihoz képest a nedvességtartalom változik. Az átalakítások során jelentős mennyiségű víz is keletkezik (pl. 0,6 g/g szőlőcukor lebontásakor), ami növeli a nedvességtartalmat. Nagyobb mértékű azonban a megnövekedő hőmérséklet szárító hatása, mivel a komposztálás alatt a párolgás (levegőztetés) csökkenti a nedvességtartalmat. A komposztálás alatt a párolgás a legjelentősebb energiafogyasztó folyamat. A nedvességtartalom változása így érzékenyen függ mind a levegőztetés mértékétől, mind a komposzt hőmérsékletétől. Ha túl sok nedvesség párolog el, a vizet pótolni kell. A komposztálás során elveszett nedvességtartalom kompenzálására a komposzthoz közvetlenül is adhatnak vizet (kedvező lehet ez az átforgatás során), vagy néha a behívatott levegőt telítik vízzel, hogy növeljék a nedvességtartalmat a komposzthalom teljes térfogatában A vízzel telített levegővel történő levegőztetés hatásfoka azonban korlátozott. A levegő hőmérséklete növekszik a komposzton való áthaladáskor, így a levegő telítettsége a prizmán történő áthaladáskor csökken, és a hőmérséklet növekedésével így is szárítja a komposztot. Ráadásul mivel a párolgás a fő energiafogyasztó folyamat, a levegőztetés hőmérsékletet szabályozó hatása csökken. A nedvességtartalom ellenőrzésének érdekében a nedvességtartalom becsülhető a kezelő tapasztalatai alapján a komposztminta mérésével, vagy kalkulálható a nyersanyagok kezdeti nedvességtartalma, a bejövő és távozó gáz páratartalma és hőmérséklete alapján. A másik oldalon, túlzott nedvességtartalomnál, ha a komposzt víztartó képessége kimerül, csurgalékvíz jelenik meg a támasztó alapzaton. Egy fedett komposztáló telepen biohulladék prizmák csurgalékvizének az analízise azt mutatta, hogy
