Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
2. Fizikai és vízkémiai alapok
30 Alkalmazott hidrobiológia Vízminőség-változást okoz a különböző összetételű természetes vizek keveredése, pl. ennek eredményeként említhető a pH-változás következtében kiváló vas(III)-hidroxid. Minőségi változás következik be a mélységi vizek esetében az, amikor felszínre kerülve az oxigénnel érintkezik, aminek hatására szintén vas(III)- hidroxid válik ki. A felszíni és felszín alatti vizek minősége között lényeges különbség van, annak ellenére, hogy só-összetételük hasonló és a hidrológiai körfolyamat különböző szakaszaiban közöttük gyakran csereviszonyok is létrejönnek. A felszíni vizekben mindig több a hordalék, a lebegő szervetlen és szervesanyag, ezzel szemben legtöbbször kisebb az ásványi oldott sótartalom. A felszíni vizek több oldott oxigént tartalmaznak, míg a felszín alattiakban a szén-dioxid dúsul fel. A minőségi összetevők változása a különböző víztípusoknál inkább a koncentráció mennyiségének a változásában észlelhető, mert minőségi szempontból gyakorlatilag a hidrogén, oxigén, szén, nitrogén, nátrium, kálium, kalcium, bróm, jód és a fluor vegyületei, illetve ezek disszociációs alakban előforduló ionjai találhatók leggyakrabban különböző - mennyiségi arányban - a természetes vizekben. Összefoglalva elmondható, hogy a vizekben lejátszódó kémiai és biológiai folyamatokat a tömegmegmaradás törvényének értelmében, vegyületek disszociációja, a bekerülő vegyületek hidrolízise, valamint annak mértéke nagymértékben meghatározza. 2.2 A TERMÉSZETBEN ELŐFORDULÓ VÍZFÉLESÉGEK KÉMIAI JELLEMZÉSE A természetben Földünkön megtalálható vizek eredetét tekintve különböző minőségűek, más, más a kémiai, biológiai összetételük, ami az eredetükre vezethető vissza. 2.2.1 Csapadékvíz A levegő páratartalmából a légkör bizonyos magasságban, fizikai tényezők változásának hatására csapadék keletkezik. A csapadék keletkezésének pillanatában a környező légrétegből a gázokat különböző mértékben kioldja, az oldhatóságuknak megfelelően, különböző arányban. így a csapadékban oldott gázok összetétele eltér a levegő gázösszetételétől. A víz legnagyobb mértékben oldja a szén-dioxi- dot, majd az oxigént és legkisebb mértékben a nitrogént. A felszín közelébe kerülő csapadékvíz a levegő egyéb szennyeződéseit is felveszi. így oldódhat benne további szén-dioxid, ezen kívül főleg az ipari területek környékén kén-dioxid, ammónia, és nitrózus gázok. A levegőből az esőcseppek magukkal ragadhatnak por, korom, pernyeszemcséket, finom szerves foszlányokat és baktériumokat is.
