Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)

2. Fizikai és vízkémiai alapok

Fizikai és vízkémiai alapok

31

Ebből következően a csapadékvíz különböző összetételű lehet attól függően, hogy erdős hegységekben, mezőgazdaság által használt területen, vagy ipari gócpontok környékén gyűlik össze. A csapadék vízzel érintkező gázok (éppúgy, mint a folyadékkal érintkezők) a parciális nyomásaiknak megfelelően a vízben oldott levegő tehát lényegesen dúsabb lesz oxigénben és szén-dioxidban, mint maga a levegő. Ez különösen a vízben élő szervezetek élettevékenysége szempontjából jelentős, azonban a víz oldóképességét is nagymértékben befolyásolja.

Az esővízben, magas koncentrációban megtalálhatók a levegő fő alkatrészein kívül más a levegőben található gázok, így az ammónia, nitrózus gázok. A vegyipari gócpontok területén gyakran előfordul kén-dioxid, vagy kénsav is az esővízben. Oldott állapotban a sók közül a kloridok és szulfátok fordulnak elő. Az esővíz oldott és lebegőanyag koncentrációja függ a csapadék mennyiségétől, ezért az esővíz minősége mindig más és más lesz területtől és időtől függően.

A csapadékvíz minőségi összetétele döntően megváltozik, amint a föld felszínére ér, ahol különböző szennyező anyagokkal, emberi és állati eredetű hulladékokkal, azok bomlástermékeikkel érintkezik. A benne található baktériumok minőségétől és mértékétől függően fertőzötté is válhat, így ivóvízként közvetlenül nem használható. Az esővíz eredetéből fakadóan az egyéb vízféleségekkel szemben alkáli-, kalcium-, magnézium sókat nem tartalmaz, ezért kiválóan alkalmas öntözésre, a háztartásokban WC öblítésre és mosásra.

2.2.2 Felszíni víz

A felszíni vizek kémiai összetételét meghatározza annak a vízgyűjtő területnek a geológiai felépítése, amelyen keresztül folyik, miközben kémiai minősége kialakul. Összetételükben hasonlóságot ugyan mutatnak az alattuk levő talajvíz minőségi összetételéhez, azonban oldott sótartalmuk lényegesen kisebb, 200-500 mg/L között ingadozik. A felszíni vizeket kémiai összetételük alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

■ vízfolyás,

■ állóvíz (természetes és mesterséges tó, tározó),

■ tengervíz.

2.2.2.1 Vízfolyások

A hidrogeológiai földterületen összegyűlő csapadékvízből, a talajból kiszivárgó és mesterségesen kiemelt vízből tevődik össze a vízfolyások vize. A felszíni vizek, így a vízfolyás a talajjal érintkezik, abból jelentős mennyiségű sót felold, ezért összetételében hasonló a talajvizéhez. A talajvíz és a felszíni víz minősége között mégis lényeges különbség van.