Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
2. Fizikai és vízkémiai alapok
Fizikai és vízkémiai alapok 29 A víz a természetben, állandó mozgásban van, természetes körforgást végez (vö - 4.1. fejezet), a körforgása következtében feldúsul gázokban és más anyagokban. A benne oldott anyagok koncentrációja változik. Az oldott állapotban található anyagok egy része ásványi eredetű, más része az élő szervezetekből származik. A vízben oldott anyagok összetételét és mennyiségét nagymértékben a víz eredete határozza meg. Ezért a vizek igen változatos kémiai képet mutatnak. Eredetük szerint tartalmazhatják különböző összetételében és mennyiségében mindazokat az elemeket, amelyek a Földön találhatók. A víz igen jó oldószer, szinte minden anyag, ha különböző mértékben is, de vízben oldódik. A vizek minőségét az ember igen nagymértékben befolyásolja. Az ipartelepek sokfélesége miatt a területükön vagy annak közelében átfolyó víz minősége másmás összetételt mutat. Változást a kommunális szennyvizek is okozhatnak, így a sűrűn lakott területen egészen más lesz a vízminőség, mint a néptelenebb, vagy természetes környezetben. A szennyező anyagok jelentős koncentrációban feldúsulnak és ennek következtében a víz fizikai, kémiai és biológiai jellegének meghatározójává lesznek, hatásukra a víz csupán a szennyező anyagok szállítására szolgáló közeggé válik és szennyvíznek minősül. A vizek természetes összetételét elsősorban amint az előzőekben is említésre került vízgyűjtő terület kémiai összetétele jelentősen befolyásolja, azért mert a víz útja során, a területen előforduló ásványi anyagokkal érintkezik. Az összetételét különböző mértékben megváltoztatják azok a tényezők is, amelyek a természetes oldódási viszonyokat valamelyik irányba befolyásolják, az oldás lehetőségét növelik, vagy csökkentik. A vízben oldódó anyagok egyszerű oldódáson kívül sok esetben bonyolult kémiai és fizikai folyamatokon mennek át addig, amíg végső egyensúlyi állapotba jutva a víz természetes alkotójává válnak. Az oldódásnál szén-dioxid feldúsulás következik be, az erősen befolyásolja a víz oldóképességét és további kémiai átalakulást, eredményez. Az oldott anyagok egymásra is hatnak, ezáltal egymás oldékonyságát kölcsönösen befolyásolják, részt vesznek a lejátszódó kémiai reakciókban, amelyeknek eredményeként új vegyületek keletkeznek, további anyagok oldatba mennek, illetve a vízből kicsapódnak. A vízben lejátszódó kémiai folyamatokat befolyásolják az élő szervezetek saját élettevékenységeik és enzimes folyamataik révén. A víz végső kémiai összetétele és az egyensúly kialakulása függ a külső fizikai tényezőktől, amely sok esetben az időjárás függvénye is, így pl. megemlíthető a párolgás, a kifagyás, ami növeli az oldott anyagok koncentrációját. Ez jól megfigyelhető a nagy felületű, sekélyvizű tározók, tavak vizénél, melyek kémiai minőségét a külső fizikai tényezők jelentősen megváltoztatják, mert a párolgás koncentrációnövekedést, a csapadékvíz hígulást okoz. A hó vagy jég olvadékvize ugyanilyen hatású, ha gyors lefolyással kerül a felszíni vízbe, ott felhígulást okozhat. Azonban, ha hosszabb ideig magas sótartalmú, szikes talajon tárolódik, a sótartalom kioldás következtében megnövekedhet, a befogadóba jutva, sótartalom emelkedést vált ki.
