Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
5. Az élővizek vízbiológiai vizsgálata, az eredmények értékelése
130 Alkalmazott hidrobiológia mesterséges úton kerülnek be. A víz gyakorlatban való felhasználásánál a minőségi jellemzők közül a főbb kémiai paramétereket kell megvizsgálni. A gyakorlatot tekintve az általános kémiai jellemzőket mindenkor figyelembe veszik, a különleges jellemzőket, mint a toxikus anyagokat, szerves származékokat, akkor kell megvizsgálni, ha azok jelenlétére utaló szennyeződés érte az élővizet. A felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése a szigorú szabályok betartása mellett, megfelelő szabványokban foglaltak szerint történik. A vízben levő fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai komponensek időszakosan, vagy esetenként folyamatosan változnak. A vizek felhasználása szempontjából nyomon kell követni a változásokat. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján történt értékelés, illetve minősítés elvégzése után, lehet irányt adni a felhasználásukra. A felszíni vizek a felhasználásának megítélésénél nagy szerepet játszik a minőségi összetevőiknek ismerete, a vízben jelenlévő anyagok, vegyületek koncentrációja és a külső szennyező források. Ez a fejezet a meghatározandó jellemzőkkel és azok koncentráció változásaival foglalkozik, mert annak tükrében lehet használatukról, felhasználásukról intézkedni. A felszíni vizek minősítésével az MSZ12749:1993 szabvány foglalkozik, ez tartalmazza a különböző komponensek határértékeit az ötosztályos minősítő rendszerben. Ebben a szabványban nincs szó arról, hogy a különböző osztályba sorolt víz milyen célú emberi felhasználásra alkalmas, ugyanakkor az osztályok elnevezése és tartalma sugallja, hogy emberközpontú minősítési rendszerrel van dolgunk. A napjainkra kiépült országos monitoring hálózathoz, 150 mintavételi hely, és még közel 100 mintavételi helyet tartalmazó „regionális hálózat" tartozik. A méréseket a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok végzik, az adatok egységes adatbázisban gyűlnek. A jelenben mintavételi helyek kiválasztása a következők szempontok alapján történt MVSZ közlemény alapján. A fontos víztereket térben sűrűbben mintázzák, pl. a Balatont, a Dunát, a Tiszát). ■ A határvízi szelvényekben legyenek mintavételi pontok, ahol a határvízi egyezményeknek megfelelően ellenőrzik az országba érkező és az onnan távozó víz minőségét. ■ A nagyobb szennyező forrásoknál lehetőleg legyen mintavétel. ■ A folyók összefolyása alatt legyen mintavételi hely az anyagmérlegek felállítása érdekében. A méréseket heti, kétheti, havi gyakorisággal végzik attól függően, hogy a víztér menyire fontos, illetve a vízminőség az adott területen mennyire változó. Ezeken a mintavételi pontokon számos komponens mérésére kerül sor. A vízfolyások esetében az országos mintavételi hálózatban vízhozam mérések is történnek a terhelések kiszámíthatósága érdekében. Kár, hogy a vízhozam méréseket a közelmúltban nem mindig végezték a vízminőségi vizsgálatokkal egy időben, és ez a terhelésbecslést megnehezítette.
