Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
3. Csepregi András: A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására
szintváltozásokkal érintett területek észlelőkéit]a- iban (Ukk-1, Magyarpolány-1) a vízszintek a nyi- rádi depresszióval arányosan változtak, ami jelzi a szoros hidraulikai kapcsolatot a nyirádi térség és annak É-i, ÉNy-i előtere között (29. ábra). A nyirádi bánya vízemelésének hatására a térségben az 1950-es évek közepétől 1990-ig, monoton vízszintsüllyedés volt megfigyelhető. 1990-től, a nyirádi bányászati vízemelések megszűntétől 2001-ig monoton emelkedés volt, amit a visszatöltődésen kívül a nagyobb beszivárgás is segített. Az utóbbi évek beszivárgás-csökkenése a visszatöltődést mérsékelte. Jelenleg a vízszintek az eredeti 170-180 mBf szinteknél még 15-20 m- rel alacsonyabbak. A térség kéitjainak vízszint- idősorai hasonló változásokat mutatnak, igazolva ezzel a nagy területen kimutatható szoros hidraulikai kapcsolatot. Figyelemre méltó, hogy a nyirádi bányavízemelés leállítása óta a vízszintek csaknem azonos értékre álltak be. A terület észlelőkútjaiban 1970 után tapasztalt kisebb mértékű, de folyamatos vízszint- csökkenés bizonyítja, hogy a Keszthelyi-hegységtől E-ra, a Várvölgyi-medencében mélyre zökkent triász rétegek, vagy a medencét határoló szerkezeti vonalak nem alkotnak vízzáró határt. Az ebben a sávban előforduló Rezi dolomit bitumenes- és tűzköves-dolomit rétegeinek, valamint a Kösseni-rétegek márga, mész- márga képződményeinek gyenge vízvezető képességével magyarázható a nyirádi depresszió korlátozott hatása. A várvölgyi fúrásban az 1990-esévek elejéig vízszint csökkenés, ezután 2001-ig emelkedés, azóta újabb csökkenés figyelhető meg. A Keszthelyi-hegység észlelőkútjaiban, az 1970-es években mért vízszinteknél 3-4 m-rel alacsonyabb vízszintek mérhetők, ugyanakkor a Hévízi-tó környezetében lévő észlelőkutak- ban a változások 1-2 m-en belül voltak, jelenleg az 1970-es évek végén mért értékekhez közeli vízszintek mérhetők. A Keszthelyihegység D-i részén a Balatongyörök-1 kútban a karsztvízszint szintén 3-4 m-t süllyedt az utóbbi három és fél évtizedben, a hegység E-i feléhez hasonlóan. A vízszintek hosszú idejű változását a meleg Hévíz-1, a langyos Várvölgy-1 és a hideg Balatongyörök-1 kút idősorával jellemezzük (30. ábra). A nyirádi depressziós hatás késleltetése és az 1990-es évek fordulóját jellemző száraz évek együttes hatása következtében a várvölgyi és a balatongyöröki kútnál is az 1990-es évek elejére estek a legalacsonyabb vízszintek. (Ekkor már a nyirádi depresszió visszatöltődése 2-3 éve tartott.) Az ún. Magas- Bakony beszivárgási területeit a Csehbányai- medence választja el a Nyirád térségi karsztos kibúvásoktól. Ezeken a 29. ábra. Észlelőkutak vízszintidősorai - Nyugati-Bakony előtere, Keszthelyi-hegység 135 130 CD £ 125 c N 8 120 i> 115 110 ■Várvölgy-1 ■Balatongyörök-1 ■Hévíz-1 30. ábra. Észlelőkutak vízszintidősorai - Keszthelyi-hegység 95
