Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
3. Csepregi András: A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására
magas karsztvízszintű területeken, Pénzesgyőr, Szentgál, Bakonybél, Fenyőfő térségében évente, valamint hosszú idő alatt jelentős vízszintválto- zások figyelhetők meg (31. ábra). A magas vízszintek magyarázata az lehet, hogy a tektonikai mozgások során vertikálisan egymáshoz képest is akár több száz m-rel elmozdultak a karsztos kőzettömbök. Az egyik kőzettest megemelkedett, a szomszédos terület lesüllyedt. Az eltérő helyzetű, szomszédos tárolórészek között lényegesen rosszabb hidraulikai kapcsolat alakult ki. A beszivárgó vizek csak lassan adódnak át a szomszédos, alacsonyabban fekvő kőzettestekbe, ezért a beszivárgás változása a vízszintinga- dozásokban kimutatható, de emellett a nyirádi depresszió is érintette a területet. A térség egykor jelentős bányavízemelései közül 2005-ben már csak Halimba emelt jelentősebb mennyiségű, kb. 6 m3/perc vizet. Nyirádon az utóbbi években 20 m3/perc körül volt az ivóvíztermelés, ami évek óta érdemben nem változott. így a térségi víztermelés az 1970-es és 1980-as évek maximális vízkivételeinek 10%-át sem éri el. Ennek megfelelően a víztelenítés által érintett területeken 1990 óta emelkednek a vízszintek, természetesen a depresszió fokozatos feltöltődése miatt az emelkedés intenzitása az utóbbi években csökkent. A vízkészletváltozásokról nemcsak a vízszintek, hanem a források hozamalakulása is tájékoztat (32. ábra). Ezek közül a Hévízi-tó és a tapolcai Malom-tó jelenleg a középhegység legnagyobb hozamú forrásai. Ezek a források nagy vízgyűjtővel és nagy tárolt készlettel rendelkeznek, vízhozam változásaikban az éves beszivárgás változása csak tompítva jelentkezik. A Hévízi-tó hozamáról igazán megbízható mérések 1983-tól vannak, amit a vízhozamgörbe kisimulása jelez. A Malom-tó és a Királykút-forrás esetében a mérések szórása miatt csak a változások tendenciája értékelhető, pontos mértéke nem. A Malom-tó és a Hévízi-tó hozamai az 1950 és az 1960-as években csaknem megegyeztek, majd az 1970-es évek közepétől a nyirádi vízemelés depressziója eltérő mértékben bár, de mindkét forrás hozamát érintette. A tapolcai Malomtó forrásánál az 1991 óta tartó visszatöltődés ki- sebb-nagyobb megtorpanásokkal még ma is tart, 31. ábra. Észlelőkutak vízszintidősorai - Magas-Bakony, Nyugati-Bakony-----Hévízi-tó ------Malom-tó ■■' Tapolca, Királykút-f. 32 . ábra. Forráshozam idősorok - Keszthelyi-hegység, Nyugati-Bakony 96