Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)

3. Csepregi András: A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására

negyedévente az ún. bányavíz-jelentésekben szá­moltak be, amelyekben havi felbontásban megad­ták a kiemelésre került és a felszíni befogadóba vezetett bányavizek hozamát. Ennek köszönhető­en a főkarsztvíztárolóból kitermelt vízmennyisé­gek alakulását elég pontosan ismerjük. A főkarsztvíztárolót megcsapoló vízterme­lések, valamint a forrásokon elfolyó vízhozamok összesítéséhez a hozamidősorokat a legfontosabb bányák, ill. vízkivételi körzetek szerint csoporto­sítottuk (22. ábra). A kummulatív ábra a nagyobb vízkivételi központok (Nyirád, Kincsesbánya, Tatabánya) egykori bányavíz-emeléseit, ill. a ki­épült regionális vízműveket ellátó ivóvízaknák vízemeléseit egyaránt tartalmazzák. A középhegységi összes vízkivétel az 1960-as évek közepétől elérte a 700 mVpercet, a következő közel 25 évben nem is csökkent, vi­szont néhány évben meghaladta a 800 mVpercet is. A vízkivételek, forráshozamok tehát ebben az időszakban mintegy 60%-kal haladták meg a tároló ugyanerre az időszakra általunk számított utánpótlását (485 m3/perc). Jelentős bányavízkivétel volt Kincsesbá­nyán, ahol a rákhegyi bauxitbányászat vízmen­tesítéséhez a középhegység egyik legmélyebb depresszióját hozták létre az itt kialakított -130 mBf szintű csapolóvágat víztelenítésével. A bitói és rákhegyi vízemelés az 1970-es évektől kezdve a bányák 1990-es évek második felében történt bezárásáig 70-80 m3/perc körül mozgott. A legintenzívebb bányavízemelés a tároló DNy-i részén, Nyirádon folyt, ahol a bauxitbányászat vízmentesítése érdekében több mint 40 db akna­kutat építettek, ezek összes hozama az 1970-es, 1980-as években 250-300 m3/perc körül mozgott. Ebben az időszakban a Nyirádon kitermelt víz egyedül is megközelítette a középhegységi táro­ló Móri-ároktól Ny-ra eső részének utánpótlódó vízkészletét. A Tatabányai-szénmendence és környé­ke vízemelésének időbeli alakulása a víztelenítés jellegéből adódóan a termelésbe vont szénmezők vízveszélyességének függvényében változott. Az 1960-as évek közepén érte el a 100 mVper­cet, majd az 1980-as évek második felére, az új „eocén bányák" belépésével 200-250 m3/percre növekedett. A nagy múltú dorogi szénbányászat karsztvízemelése az 1960-as években érte el a maximumát 100 mVpercet meghaladó vízhozam­mal. Ezt követen 1980-ig 10 mVperc alá csökkent, majd átmeneti növekedés után, az 1990-es évek közepétől a Lencsehegyen folyó bányaművele­tek 15 mVperc vízemeléssel jártak, a bánya 2003. évi bezárásáig. A Dunántúli-középhegység többi bá­nyájában lényegesen kisebb karsztvízkivételek mellett folyt a termelés. Várpalotán a miocén széntermelés feküjéből, az 1980-as évek közepét leszámítva a víztermelés 20 mVperc alatt maradt. Ajkán a kréta széntelepek alatt a dolomit feküből 1960-1990 között 20-25 mVperc között ingadozott a vízemelés. A dudari, balinkai szénbányák, és az 1987-től belépő Fenyőfői bauxitbánya víze­melése együttvéve 1990-ig 20 mVperc körül in­gadozott, ezt követően fokozatosan 10 m3/percre csökkent. 5-10 m3/perc körüli értéket emeltek a halimbai bauxitbányában, míg az úrkúti man­gánbányában 2-5 m3/perc volt a vízemelés. A vízkivételekben a felsorolt bányavíz­termelések mellett jóval kisebb, de nem elha­nyagolható szerepe volt a területen működő vízművállalatok vízellátási céllal létesült kútjai, valamint az ipari és mezőgazdasági üzemek karsztkútjai víztermeléseinek. Ezek alakulására az ún. kötelező üzemi adatszolgáltatás keretében beérkező adatok alap­ján kaphatunk képet. Az adatszolgáltatási rend­szer 1978 óta működik, és az illetékes Vízügyi Igazgatóságok (2004 óta Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, röv.: KÖVIZIG) által kötelezett üzemeltetők, a kút működtetésével kapcsolatos legfontosabb jellemzők: vízhozam, hőfok, víztermelés, nyu­galmi- és üzemi vízszint stb. havi felbontású ada­tairól adnak ebben tájé­22. ábra. Összes vízkivétel a Dunántúli-középhegységből 1000 800 600 400 200 1951 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2004 ■ Budapest «DKHK-irész 0 Tatabánya □ DKH Ny-i rész □ Nyirád, HalimbaaAjka □ Dorog ■ Balinka, □ Kincses Dudar «Források m Várpalota □ Hévízi-tó 85

Next

/
Thumbnails
Contents