Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
2. Alföldi László: A Dunántúli-középhegység földtani körülményei
ENY SOPRONI-HEGYSÉG Csapodi-árok Mihályi-hát DUNANTULIKÖZÉPHEGYSÉG Somogyi-árok DK MECSEK VILLÁNYIHEGYSÉG Rába-vonal Közép-magyarországivonal Késő-pannon üledékek Késő-miocén üledékek I Fiatal-neogén bazaltok | | Középső-miocén üledékek | | Kora-miocén kőzetek .......... Miocén tufaszintek |______I Miocén andezitek | | Kréta üledékes kőzetek Jura üledékes kőzetek Jura és kréta üledékes kőzetek 1 Triász, uralkodóan üledékes, I---------1 alárendelten magmás kőzetek Kar bon és perm üledékes kőzetek Karbon gránit A paleozoikumban képződött gyengén átalakult kőzetek A variszkuszi hegységképződés során átlakult kritályos Kőzetek Szerkezeti vonal (feltolódás) Szerkezeti vonal (vető) 12. ábra. A rögszerkezetet mutató triász, ill. mezozóos hegység tömegben térrövidülés, hajlításos igénybevétel, torlódás jelei ismerhetők fel. MÁFI szelvények sorozatából 1988. nem metszi a földtani határait alkotó regionális töréseket (lineamentumokat). A Buda-pilisi egységre ezzel szemben közel NyK-i csapás jellemző, ami Wein Gy. szerint legalább 90°-os csapáselmozdulást, a hegységrész több kilométeres távon való rotációs elmozdulását jelenthette, mert szerinte a Buda- pilisi egység tömege eredetileg a Vértes-Gerecse csapás meghosszabbításában lehetett (23. ábra). A Wein Gy. által jelzett csapáselfordulás a morfológiában azzal észlelhető, hogy a hegység vonulata tektonikailag rendkívül erőteljes igénybevétel mellett megtörik, a fő szerkezeti törések ENy-DK irányultságúak és a középhegységi fáciesű triász képződmények jelenléte a felszín alatt kb. Hatvan térségéig valószínű- síthetőek. A Balaton-velencei egység vonalában jól követhető paleozóos bázisképződmények a Buda-pilisi egység és a Gerecse közötti medencerégióban már nem találhatók a felszínen, mert a triász sorozat alá buknak és a Budai-hegységet D-ről övező letörés vonulatától É-ra már csak triász képződményekkel fedve fordulhatnak elő. Minden bizonnyal ennek a különleges helyzetnek is szerepe van abban, hogy a Dunántúli-kö13. ábra. A Budai-hegység fő tömegében felismerhető csapás elfordulás. Fodor F. et al. 2003. 58
