Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
2. Alföldi László: A Dunántúli-középhegység földtani körülményei
mok fekszenek. Ezt a jelenséget a helyben képződés logikája szerint már aligha lehetett megmagyarázni. A lemeztektonikai mozgások, nagytérségen való elmozdulások segítségével az ellentmondások legalábbis jelentős részben feloldhatóak. Már a klasszikus szerkezetelemzések során felismerték azokat a fő szerkezeti öveket, - a Kárpát medence egészét átszelő lineamentumo- kat -, amelyek mentén a különböző fejlődésmenetű térségek találkoztak, amelyeket kezdettől fogva vízszintes tektonikai elmozdulással jellemeztek (6. ábra). Valószínűleg még a triász üledékképződés is ott történt. Az is valószínűsíthető, hogy a lineamentumok már a palezoikum során prefor- málódtak. Általános az egyetértés abban is, hogy a perm-mezozóos tömeg a helyváltoztatást okozó nagy diszlokációk mentén együtt mozgott, szorosan összetartozó tektonikai egységet képezett. Az elszakadás természetesen csak a triász után, pontosabban a mezozoikum után következhetett be. A budai térség összehasonlító elemezéseiből arra következtetnek (Fodor L. et al. 1994), hogy az elszakadás már az eocénben előrehaladt, a kréta kori, nagyjából EK-DNY irányú kompressziót követően, amikor is enyhe redők, esetleg feltolódások már kialakultak és a terrénum eredeti helyzetéből való kimozdulása elkezdődött. Ekkor alakult ki az ősi középhegység hegyláncsorozata és kezdődött el az első nagy lepusztulási és üledékfelhalmozódási időszak, ami egyben az alapvető szerkezeti elemek kialakulásához vezetett (Fodor L. et al. 2003). A téma művelői szerint a Dunántúli-középhegység takaros nagyszerkezetét bizonyítottnak tekintjük, függetlenül attól, hogy a hegység „mai" normálvetős helyzete a kréta és miocén lecsúszások miatt alakult. Eszlergor Komrirc ^Vpcí>és; ifsháfvá'i Dunaújváros; Szeptgabíjt-ioo0--Ounaföldvár ^tfessjthely Tamási Kalocsa igykanizsa 3Q00---_ K aposvár 6. ábra. Magyarország nagyszerkezeti térképe (részlet). Balogh K., Körössy L. 1966. eredeti méretarány 1:1 000 000 50
