Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
1. Alföldi László: Szén- és bauxit-készletek a karsztvízszint alatt
Nagyegyháza és Mesterberek területe a triász mészkő és dolomit alaphegység között ideális szénmedencét alkot. A MÁK négy sikertelen fúrás-adatait megvizsgálva, igazolva látja a fornai telep jelenlétét, határozottan kutatást javasol és ide sorolja Csordakút, Csabdi területét is. A területet ismételten bejárva, 1924. májusában jelenti, hogy „Nem indokolatlan feltételezni, hogy a tarjáni medencében megleli a kutatófúrás a felső oligocén üledékek alatt a széntelepes eocént." Ugyanezen év július 5-i jelentése szerint „Bicske határában is eléri a kutató-fúró az eocén széntelepet 400-450 m mélységben. A vízveszéllyel ugyan már itt is számolni kell, a feltehetőleg jó minőségű szénért, a vízzel is fel lehet venni a küzdelmet." (3. dokumentum). Ugyanez év júliusi jelentésében leírja, hogy „Bicskétől Csabdi község területén át Tarján-Héreg felé egy DK-ENy irányú paleogén teknő terül el. Ez a paleogén teknő különös fontosságot nyert azóta, hogy Csordakúton 200 m mélységben megfúrtuk az eocén kori széntelepet". Végül november 17-i jelentésében felhívja a figyelmet, hogy a széntelepes eocén jelenlétét a MÁK 1913/1914-ben, 1918-ban mélyített fúrásai már igazolták, mert 209 m-ben 0,7, ill. 1,3 m mély vastag telepet fúrtak, ami a szénjog Vértes felé való kiterjesztését indokolja. Vitális 1. megfigyeléseit és földtani következtetéseit a kutatófúrások fényesen igazolták. A Nagyegyháza II. sz. fúrás 1924-ben az eocén széntelep felső, 1 m-nél vastagabb hét tagból álló csoportját 367,2 m-ben érte el, majd az alsó széntelepek szintjét 401,8 m-ben, ahol 0,2 és 1 m vastag édesvízi mész közbetelepülésekkel 1,4 m, .Feltehető t«hát, ! hogy Bicske határába-* is csak mi*tegy 227 méterrel lesz mélyeb- í bea az eocéa széa.miat Csabdi község területé*,vagyis remélhető- i .eg Bicske határába* is eléri a kutat^furő az eocé* széatelepet 400-450 m mélységbe*.Ilyee mélys gből pedig még reatábilisa* termelhető ki az eocéakori szét.A vizveszéllyel ugya* már itt szá- molai kell.de a f eltételezhe tőleg jő miaőségü széliért a vízzel is fel lehet ve**i a küzdelmet. Miadezek alapján a magam részéről a széakutatási jcgaak Bicske egész területére való megszerzését aján las- Soproa,1924.julins hó 5. bányamérnök! főisk.r.taaár. 3. dokumentum. Másolatrészlet a Vitális hagyatékban lévő eredeti kéziratról (1924). Vitális István pozitív véleménye a Bicske határában fellelhető széntelepről 3,3 m és 2,9 m vastag széntelepeket harántoltak. Figyelmeztető jel volt, hogy a triász mészkőben az öblítővíz eltűnt. 1.2.1. A jó üzleti fogás? Eladták a túlságosan vízveszélyes bányanyitás lehetőségét Az első fúráseredményeket gyors ütemben követték a többiek és tekintettel az eredményekre, valamint az 1928-ra vállalt bányanyitási kötelezettségre, Schmidt J. 1926. február 6-án benyújtotta a Nagynémetegyháza gróf Bethlen-akna tervezetét, 226 oldalon számos melléklettel. A Salgótarjáni Szénbánya Rt.-tői, ill. Chorin F.-től kapott megbízás 4 millió mázsa évi termelésű bányaüzem tervezésére szólt (4. dokumentum). Ä nagynéÁietegyháMi gróf Bethlen - akna 4. dokumentum. Címlapmásolat a Vitális hagyatékban lévő eredeti „A nagynémetegyházai gróf Bethlen-akna tervezete" kékszínű keménykötésű borítójáról (1926) 13
