Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)

4. Kapolyi László: Általános tendenciák az ásványi nyersanyagok hasznosításával összefüggő gazdasági folyamatokban és az ásványanyag-gazdálkodás elvi-módszertani alapjai

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK C> Földkéregben:- ércek;- energiahordozók;- ipari, építőipari és egyéb ásványok Föld felszínén: \ - növényvilág; \ - állatvilág; V ►- hidroszféra \ \ \ \ \ Föld felszíne felett:- levegő (szél);- nap \ TERMÉSZET ^ TÁRSADALOM1 \ Megismerési folyamat:-* _-f öldtani-geológiai kutatások;'''- agrotechnikai kutatások;-* n\- egyeb természettudományi \ \ kutatások \ \ \ \ \ \---------------------uu­Tud ományos szféra Hasznosítási folyamat: kutatás ! * (mint hasznosítás); / kitermelés; , - feldolgozás / tevékenység: fizikai; szellemi igények: *---------­é lelem; ruha; lakás; energia; stb. 52. ábra. A természeti errőforrások hasznosításának társadalmi kapcsolatai a) egyfelől még egyáltalán kezelhető b) másfelől a választási lehetőségek szem­pontjából kellő szelektivitást biztosít. Azt a nézőpontot, amely nem a teljesen ál­talánosból indul ki, hogy aztán a specifikációt fo­kozatosan növelve annak olyan szintjéig jusson el, amely a fenti két kritériumot már teljesíti, hanem ellenkezőleg, az adott műszaki-gazdasági rendszerből indul ki, majd a specifikációt fokozato­san csökkentve az általánosság olyan szintjéig jut-e, amelyre a fenti két kritérium már alkalmazható, rendszerszemléletű tervezésnek fogjuk nevezni. A rendszerszemléletű látásmód a technoló­giai fejlesztés munkáját természetesen nem pó­tolja, de alkalmas arra, hogy hatalmas időmegtaka­rítással ráirányítsa a figyelmet a fejlesztés szükséges helyére és mértékére. Szükségképpen alkalmas a rendszerszemléletű formalizmus kiépítésére, és ezt igényli a komplex értelemben vett ásványva- gyon-gazdálkodás. A komplex ásványvagyon-gazdálkodás- ra irányuló vizsgálódás folyamán körülhatárolan- dók a vizsgálatok keretéül, ill. hátteréül szolgáló tér-, idő- és tevékenységtartományok. Az időtartomány lehatárolása szempontjából lényeges körül­mény, hogy egyrészt a nyersanyag-hasznosítás alapfázisát jelentő alkalmazott földtani kutatás már felhalmozódott ismeretanyagra támaszkodhat, másrészt, hogy maga a vizsgálódás tárgyául szolgáló földkéregrész is állandóan változik. A hasznosítás kezdőpontját jelentő időpillanatban tehát egyrészt a kezdőpontig terjedő állapotvál­tozások sorozata a maga lassú dinamizmusával egy adott szinten már ismert, másrészt az adott 125

Next

/
Thumbnails
Contents