Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
4. Kapolyi László: Általános tendenciák az ásványi nyersanyagok hasznosításával összefüggő gazdasági folyamatokban és az ásványanyag-gazdálkodás elvi-módszertani alapjai
földkéregrészben ezt a lassú dinamizmust az emberi beavatkozás hatására intenzív változások sorozata váltja fel Az emberi beavatkozás - nyersanyagkutatás, bányászat - a földkéregben elhelyezkedő természeti erőforrások megszervezésére irányul, tehát a földkéreg azon részét érinti, amelyben a hasznosítási tevékenység bázisát jelentő ásványi nyersanyag helyezkedik el. A hasznosítás során az erőforrásokat az in situ állapotból kiszakítjuk - kitermeljük majd a felszínre hozott terméket feldolgozzuk, abból használati értéket állítunk elő, meghatározott társadalmi-gazdasági igényt elégítünk ki. E tevékenység során különböző szférákat érint az emberi beavatkozás: a földkéregből indul ki, a felszínen folytatódik, és kihatással van az atmoszférára és a hidroszférára is. Mivel e tevékenységek térbeli keretét nyújtó különböző szférák intenzív dinamikus és komplex kölcsönhatásban állnak egymással, így a hasznosítás emberi tevékenysége összetett módon befolyásolja ezen szférák nyugalmi állapotát. A hasznosítási folyamatok anyagátalakulásait a tárgyalás során csupán a kémiai felbonthatóság határáig követhetjük nyomon, az anyagszerkezet finomabb módosulásaival (pl. az atommagok átalakulásaival) a vizsgálatok során nem foglalkozunk. A már kellően megismert természeti erőforrásokat az ember saját szolgálatába állítja, hasznosítja. E hasznosítási folyamat a társadalom gazdasági szférájának része, attól csupán mesterségesen határolható el. Ezen elhatárolás azonban a tárgyalás keretének kijelölése szempontjából szükséges, a továbbiakban a földkéregben elhelyezkedő természeti erőforrások hasznosításának folyamatelemzésével foglalkozunk, annak egységes rendszerbe történő illesztésével, a folyamat társadalmi és természeti kapcsolatainak feltárásával párhuzamosan. E komplex hatások elemzésének módszertanát jelen könyv tárgyául szolgáló rendszervizsgálat szolgáltatja. A tárgyalásmód lényeges mozzanatait az 51. ábra mutatja - igen vázlatosan - a természet és a társadalom egymásra ható rendszerén belül. Vizsgálataink keretén kívül esnek tehát a föld felszíne felett (szél-, nap-, stb. energia) elhelyezkedő természeti erőforrások, de nem vizsgáljuk a földkéregben nyerhető megújuló erőforrásokat sem. Ilyen például a hőmérséklet gradiense. 126
