Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)

3. Csepregi András: A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására

43. ábra. Észlelőkutak vízszintidősorai - Budai-hegység 44. ábra. Észlelőkutak vízszintidősorai a budai termálkarsztban A térség vízfor­galmában természetes állapotban a termális forrásoknak volt döntő szerepük. Az 1960-as évektől azonban ezek­nek a forrásoknak a mé­rése megszűnt. Konkrét ismereteink az elfolyó hozamokról nincsenek. A víztermelések utób­bi évtizedben történt csökkenése, a vízszintek emelkedése következ­tében becslésünk sze­rint a szabadon elfolyó hozamok mennyisége akár 5-10 m3/perc érté­kű is lehet, elsősorban a Lukács- és Császár-fürdő langyos forrásai, az óbu­dai Árpád-forrás és a Római-fürdő forrásainak megemelkedett hozamai révén. 3.7.7. Budapest környé­ki termálkarszt tes depressziója rögzíti a karsztvízszinteket. Az éven belüli vízszintingadozások a mesterséges vízkivételek szezonális hatását is jelzik. A tároló regenerálódásának hatását jelzi az Obuda-1, a békásmegyeri Attila-kút, és a bu­dapesti Elektromos észlelőkútja. Az első 2 kút a hideg karsztot észleli, az Elektromos kút pedig a termálkarsztot. Az egymással szomszédos langyos és meleg karszt kölcsönhatása következtében az 1990-es évek elejétől a nyomásemelkedés hatása az észak-pesti termálkarszt kutakban is kimutat­ható nyomásemelkedést okozott. A 2000-es évek elejétől az addigi vízter­melés okozta évi periodicitású nyomás-ingado­zások lecsökkentek, ami valószínűleg a fürdők vízforgató berendezésekkel való felszerelésé­vel, az egyenletesebb víztermeléssel magyaráz­ható. A középső és D-i termálkarsztot feltáró Városmajor-1 és Tabán-1 kutak vízjárása alap­ján a tárolóban lejátszódott depressziós hatás, majd regenerálódás ezeket a tárolórészeket nem érintette. A Budapest környéki termálkarszt területén ta­lálható észlelőkutak közül több termelőkútként is üzemel, ami különösen pozitív kutak esetén a mérések végzését, az adatok értékelését nehezíti (45. ábra). A különböző mélységű és hőmérsékletű kutak mért vízszint idősoraiban szoros kapcsolatra utaló változások nincsenek. A kutak vízjárásában megfigyelhető nagy eltérések feltételezhető oka, hogy a kutak a budapesti termálvizes területen egymástól távoli és eltérő áramlási pályán helyezkednek el és nagy tárolótereket képviselnek. 3.7.8. A Nógrádi rögök A Nógrádi (Duna-balparti)-rögök területén csak néhány kisebb karsztos kibúvás található Szendehely és Nézsa térségében. A terület két karsztvízszintészlelő kútjában mért vízszintek jelentősen ingadoznak. A szendehelyi kútban a beszivárgó csapadék hatására a vízszint hirtelen emelkedik, de gyorsan le is süllyed, ami határo­102

Next

/
Thumbnails
Contents