Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
3. Csepregi András: A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására
CD E 125 123 > 117 109 co E 103 ■ Budaörs-2 ■ Diósd-1(60 °C) Bp Elektromos(42 °C) 45. ábra. Észlelőkutak vízszintidősorai a dél-budapesti termálkarsztban zott megcsapolásra utalhat. A beszivárgási területre eső kutakban a vízszintek a középhegység ÉK-i feléhez képest nagyon magasak, az éven belüli szezonális vízszintingadozások pedig a 30 m-t is elérhetik. Az ilyen vízszintváltozások sekélykarsztos jellegre utalnak, a főkarsztvíztá- roló nyomás állapotváltozását nem jellemzik. A beszivárgási területen történt változások ellentétesek a tároló más területein ismert változásokkal, mert a kút vízjárásában emelkedő trend figyelhető meg. napjainkban. Ez a mérési adatokkal rendelkező mindegyik vízföldtaniegység területén megfigyelhető. A Dunántúli-középhegységben a bányavízemelések jelentős csökkenése, gyakorlatilag megszűnése után sem várható az 1950-es évekbeli, közel természetes állapot teljes visszaállása, ugyanis Nyirád, Tatabánya, Kincsesbánya térségében az itteni vízaknákhoz kapcsolódva regionális vízellátó rendszerek épültek ki, így továbbra is fennmarad a természetes állapottól eltérő, koncentrált víztermelés. Ezeken a nagy hozamú vízbázisokon kívül az egyedi kutas karsztvíztermelés is növekedett az 1950-es évekbeli állapotokhoz képest. A nagy vízkivételek környezetében ezért lokális depressziók maradnak fenn. Az egyes térségek egykori forrásainak újbóli megszólalása, hozamának alakulása függ a lokális és regionális víztermelések mértékétől, a forrás fakadási helyének tengerszint feletti magasságától és - egyre inkább - az utánpótlódási területen mérhető beszivárgás nagyságától. 3.7.9. Nógrádi termálkarszt A terület pontos határai nem ismertek, kevés az észlelőkút, ezért nem tudhatjuk, hogy a változások a Nógrádi termálkarszt egész területén érvényesek-e. A mért vízszintváltozások a közeli szabad- felszínű karsztvízszint-változásokkal nem mutatnak kapcsolatot. A terület vízszintváltozásainak jellemzésére a váci termálkút idősorát mutatjuk be, kiegészítve a csobánkai Pilis hegységi vízszint idősorral (46. ábra). A vízszintváltozások hasonlósága alapján a Duna-bal parti termálkarszt terület és a pilisi nyílt-karsztos tárolórész között erős hidraulikai kapcsolat valószínűsíthető. A hosszú idejű vízszint és forrás-hozam idősorokból megállapítható, hogy a mind a vízszintek, mind forráshozamok az 1970-es évekig nagyobbak voltak, mint 3.8. A főkarsztvíztároló hidraulikai modellje 3.8.1. A tároló modellvizsgálatainak áttekintése A Dunántúli-középhegységi főkarsztvíztároló áramlási rendszerét leíró modellek összeállítá46. ábra. Észlelőkutak vízszintidősorai - Nógrádi termálkarszt 103
