Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)
kézdi Vásárhelyi Pál
nagyvonalúsággal menti meg beosztottját a Helytartótanács adminisztratív retorziójától, némi indokolatlan, bizonyos gyümölcsösben végrehajtott irányvágások tárgyában tett feljelentés kivizsgálása elől. Kapcsolatuk rendeződését jelzi, hogy Vásárhelyi első nyomtatásban megjelent művei fölött is bábáskodott... 1826-tól már Vásárhelyi is csak a Dunán dolgozik, kiválóan. Huszár hazafias „ballépése" (magyarul írt jelentés!) menesztését jelenti a mappáció éléről, s Vásárhelyi Pál 1829. április 14-től megbízott vezetőként folytatja mestere munkáját a Péter- várad-Orsova közötti, különösen nehéz szakaszon. 1831-ben megbízást kap a Helytartótanácstól a szegedi Tisza-szakasz és -árterület térképének, valamint a Maros-torkolat rendezési tervének elkészítésére is, bár fő munkaterülete továbbra is a Duna. Ekkor vetette fel a Maros-torkolat később annyit vitatott áthelyezésének tervét, amelyet tehát az ezt sürgető Herrich ugyancsak tévesen tulajdonított Paleocapának. A vita egyébként úgy alakult ki, hogy Szeged városa ezzel szemben saját mérnöke, Vedres István torkolatrendezési javaslatát támogatta. Közben legyűri a dunai nehéz terep, s az Uj-Orsova pasája támasztotta nehézségeket, s 1833-ban a dunai map- pációt a maga részéről befejezi. Ekkor ugyanis - Széchenyi megbízásából - már javában az Al-Duna szabályozási tervein dolgozik. Széchenyi, mint Al-Duna-szabályozási királyi biztos, olyan mérnököt keresett, aki eszméit megértve, Az al-dunai építkezésnél végrehajtott sziklarobbantás képe .... „ , . , ,, ,, , r * 1 r önti műszaki tervekbe elképzeléseit. E mérnököt Vásárhelyiben találta meg. A befejezett dunai mappáció, s az elkészített al-dunai tervek a legmagasabb elismeréseket hozzák Vásárhelyinek. 1833 januárjában, Széchenyivel és Andrássy Györggyel angliai útra megy, hogy a víz alatti sziklák eltávolításának új módszereit tanulmányozza, s az új munkagépeket beszerezze. A négy hónap alatt az út- és hídépítésben kitűnő tapasztalokat szerez. Közben rádöbben, hogy az al-dunai munkákhoz rendelkezésre álló pénz rendkívül kevés, ezért csak a legfőbb akadályok eltávolításában, s egy hajóvontató út létesítésében gondolkodik. A szinte Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási tervének címoldala
