Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

Herrich Károly

HERRICH KÁROLY

(*Makó, 1818. december 4. - f Budapest, 1888. november 21.)

A hazai vízügyek történetének kiváló ismerője, Dóka Klára is felteszi a kérdést Herrichről szóló tanulmányában: „tehetségtelen Bach huszár volt Herrich, vagy az ország fejlődésének, a haladásnak előmozdítója ?!!"

Életútjának tanulmányozása után döntsön az olvasó ...! Egy makói evangélikus családban született, édesapja gyógyszerész. Gyermekéveit az akkor megyeszékhelyként működő városban tölti, ahol a korabeli intelligencia teljes skálája megtalálható. Makó lakóinak száma 1828-ban 17148, 1837-ben 20 644 lélek volt.

Már korán megismerkedhetett az árvízveszéllyel, hiszen 1821-ben és 1830-ban is komoly fenyegetettségnek volt kitéve a város. (Talán ezen élmények terelték a vízszabályozás felé).

Középiskolába a pozsonyi evangélikus líceumba járt, majd a királyi akadémia után a Institutum Geometricum következett, hol ez idő tájt a képzési idő három esztendő volt; de csak bölcseleti előképzés esetén nyerhetett a jelentkező felvételt.

Herrich német, latin, francia, angol nyelvtudással bírt, amikor a mérnökképzőbe került. 1841-ben megkapja oklevelét, s európai körutazást tesz, minden nehézség nélkül boldogul a világban, jár Olaszországban, Franciaországban, s több német fejedelemségben is.

Előmenetelét Giba Antalnak köszönheti, aki 1819-től a Csanádi püspökség makói uradalmának volt földmérője, egyben Csa- nád vármegye hites mérnöke is 1838-ig. Ekkor Ceglédre hívják városrendezési feladatok ellátására. így amikor 1839-ben Herrich gyakorlati ideje eljő, Giba Antal hívására hozzászegődik; hogy a ceglédi, püspökladányi munkálatoknál segítségére legyen.

A feladat az volt, hogy a tűzvész pusztította Cegléd újjárendezési munkálatait elvégezzék. Pénz volt, hiszen a város a „val- Herrich Károlyné, Deák Szidónia lásalap" alá tartozott. Ezt az alapítványt