Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)
Hieronymi Ottó Ferenc és fia Károly
Erre felfigyelve, 1892. október 18-án a képviselőház kijelölését és a főrendiház jóváhagyását elfogadva, a király az Állami Számvevőszék elnökévé nevezte ki. Ezt a beosztását mindössze egy hónapig töltötte be, mivel a november 19-ével megalakuló első Wekerle- kormány belügyminiszteri székkel kínálta meg, amit ő elfogadott. Nemzetközi közigazgatási ismereteiről legendák keringtek. Kiváló szervezőkészségét dicséri, hogy az 1893-as kőszegi hadgyakorlat lebonyolítása után a német császártól a Koronarend I. osztályát kapta. Mint belügyminiszter részt vett az állam és az egyház szétválasztásának munkájában. Ő dolgozta ki és terjesztette az országgyűlés elé az állami anyakönyvekről szóló törvény- javaslatot. A jobb szervezeti munkavégzés céljából javította a törvényhatósági tisztviselők bérét, szaporította a tiszti állások számát, s javította az 1883- óta változatlan megyei javadalmazást is. A főváros közigazgatását a kerületi elöljáróságok megszervezésével újította meg. Intézkedéseivel élénkebb munkára serkentette a főváros elöljáróságát, a régóta húzódó ügyek gyors megoldását kényszeríttette ki belőlük. (Pl. a vízellátás kiterjesztése, vízművek bővítési programja stb.) Elősegítette a kerületi vásárcsarnokok megépítését, s új lendületet adott a székesfőváros csatornázásának. Az 1893-as kolerajárvány elfojtására új közegészségügyi szervezeti intézkedéseket vezettetett be. A törvényalkotás terén nem tudta sikerre vinni a közigazgatási bíróságok létrehozását célzó törényjavaslatát, ugyanis a bizottsági előzetes tárgyaláson, bár átment a javaslata, a képviselőház más fontosabb ügyek miatt azt napirendre sem tűzte. Új elképzeléseket vetett papírra a községek autonómiájáról, a fegyelmi eljárásról és a hatáskörök összeütközésének kiküszöböléséről - ám ezek az elképzelések már csak mint előadói tervezetek jelenhettek meg. 1903 és 1905 között Tisza István kereskedelmi (ipari-közlekedési) minisztere lesz. A kormány megbuktatása után visszahúzódik egy időre a politikától, de 1910-ben újra miniszterséget vállal a második Khuen-Héderváry kormányban, mint kereskedelmi miniszter Hieronymi Károly belügyminiszteri esküszövege
