Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

Hieronymi Ottó Ferenc és fia Károly

- természetesen hozzá tartozott az ipar és a közlekedés ügye is. (Haláláig töltötte be ezt a tisztet.)

Az országgyűlésben előbb Zsombolyát, később Aradot és Szatmárt képviselte. Több kitüntetést mondhatott magáénak. Élete vége felé sokat foglalkozott a választójog kérdésével, úgy a magyarországi, mint a külországi esetekkel, s azokat történelmi összefüggéseiben vizsgálta.

Hieronymi Károly is azon magyar műszaki értelmiségiek közé tartozott, akik rendkívül széles körű humán ismeretek birtokában voltak; s akik folyamatosan figyelték az európai szellemi és politikai áramlatokat.

„Azon államok, melyeknek intézményeit és ezeknek történetét... tanulmányozni és megösmerni szükséges, elsősorban Nyugat-Európa három nagy kultúrállama: Franciaország, Poroszország és Anglia. Ezen három állam közigazgatása ugyanis sajátságos, egymástól eltérő elvek alapján fejlődött; s a többi államok közigazgatási intézményei kevés kivétellel, ezeknek utánzásai."

Hieronymi hisz a fejlődésben, annak is a békés formáiban, ezért is tiltakozik az „államfenntartó", művelt társadalmi csoportok háttérbe szorítása ellen. De azokat sem kívánja előnyben részesíteni, akik a „műveltség alantas fokán álló választók közül kerülnek ki, s akiknek az anyagi helyzetük sem ösztönző arra, hogy a békés állami fejlődés hívei legyenek." - olvashatjuk Hieronymi gondolatait, munkáival ismerkedve.

„Következetesen képviselte azt a magyar nemzeti liberál konzervativizmust, amely a kiegyezés kereteiben óriási kihasználandó lehetőséget látott” - állapítja meg egyik tanulmányban Tőkéczki László.

„Tisza Pista" első kormányának megbuktatása után azért húzódott vissza, mert nem látott biztosítékot arra, hogy „a tömegekre apelláló reakcionárius és radikális demagógia bajnokai" között nem omlik-e össze minden.

„Az 1867-ben újjászületett magyar államiságnak sokféle deficitjét az olyan emberek egyre »profibb« működésével tudták kiegyenlíteni, mint Hieronymi Károly és sok kollégája, akik úgy lettek polgárokká, hogy a magyar múltból táplálkozott elkötelezettségük. Működésük anyagi-tárgyi emlékeit is befedte a feledés, mert állítólag avult nézeteiket sokan ma sem tudják megbocsátani. Életművük mai vizsgálóinak azonban nagy élményt nyújthatnak az európai színvonalú elődök." - írja Hieronymi életútját vizsgálva Tőkéczki László.

^58^