Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)
Hieronymi Ottó Ferenc és fia Károly
szigorlatukat a Főigazgatóság vezetője, vagy annak képviselője előtt tették le. Ez volt a feltétele annak, hogy az illetők állami szolgálatba is léphessenek. Hieronymi már 1822-től vállalt szülővárosában mérnöki munkát, egyik támogatója Király György Győr vármegye hites mérnöke, aki az oklevél megszerzése után a kihirdetésben is segédkezik, s így Hieronymi Ottó Ferenc 1824-25-től Győr tanácsának tiszteletbeli mérnöke lesz. A mérnöki munka mellett tüdőbajban szenvedő édesapját is helyettesíti a városi főreáliskolában. Hallgatói között találunk gimnazistát, iparostanoncot, mérnökhallgatót, teológust és tanítót is. (Érdekességként megemlítendő, hogy id. Hieronymi Ottó Ferenc 1821-ben a későbbi mártír miniszterelnököt, Batthyány Lajost is tanította.) Édesapja elhunytéval (1829.1.23.) ő is beadta pályázatát a megüresedett rajztanári állásra, amit azonban nem ő, hanem egy bizonyos Hofbauer János nyert el, aki amúgy édesapja tanítványa volt. Igaz, Hieronymi 1829-ben már a Vízi és Építészeti Főigazgatóságnál volt alkalmazásban, de a Dunai mappáció több megyére szóló fárasztó megbízatása egy kényelmesebb tanári állás elnyerése irányába terelte. Az 1827. április 15-i alkalmazási okmány szerint ugyanis Pest, Tolna, Bács, Baranya, Verőcze és Szerem megyék voltak a mappációs mérnökök tevékenységének fő területei. Az okmány aláíróinak egyike, Eklér Imre főigazató-helyettes volt, akinek aláírása soksok korabeli okmányon (Vásárhelyi, Huszár kinevezésein is) megtalálható. Hieronymi így vall egy későbbi írásában: „Nem mindenki szereti azt, hogy örökké útszéli csárdák konyháján legyen kénytelen étkezni." így érthető meg igazán a tanári állás elnyeréséért beadott pályázat, hiszen a kora tavasztól késő őszig a terepen végzett munka abban az időben igencsak embert próbáló volt. Annyira, hogy egészségét ki is kezdte az időjárás. Vásárhelyi Pál igazolta is egy írásában a klimatikus ártalmak miatti beosztásában történő változás szükségességét. Hieronymi a nehéz körülmények ellenére munkáját kiválóan ellátta, s amikor Vásárhelyi 1835-ben hajózási felügyelő lett, Hieronymi Ottó Ferencet nevezik ki a Duna-mappáció vezetőjéül (1835. VI. 15.). Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál, Eklér Imre, Rauchmüller von Ehrenstein egyöntetűen csak a legjobbakat írják róla: fáradhatatlan, pontos, lelkiismeretes. Kiválóan képzett a matematikában és a méréstechnikában, jó a gyakorlati érzéke, s a helyzetfelismerő képessége is átlagon felüli. Tehát nem véletlen, hogy a Duna térképezésén működő 91 mérnökből pontosan őt választják - mindössze 32 évesen... A későbbiekben olyan szaktekintéllyé vált, hogy a szintezési, térképezési munkálatok terén szinte pótolhatatlan lett személye. Nem csak a Duna, Tisza, Dráva, Száva, de a Maros is magán hordja Hieronymi Ottó Ferenc keze nyomát, s így a nyugati mérnökök elismerő szavai nem kis részben őt is megilletik. A Duna vízrajzi felvételét az ő irányítása alatt fejezik be, az összefoglaló jelentést ő írja; s e téma magyarországi legnagyobb monográfusa, Bendefy László e munkát a magyar műszaki irodalom kimagasló teljesítményének tartja. A frissen kinevezett főmérnök tudja, hogy a pontos munkát meg is kell fizetni, ezért a megalázóan alacsony 1-2 Ft-os mérnöki napidíjak emelését szorgalmazza. Rauchmüller von Ehrenstein főigazgató kérelmét természetesen elutasítja. Pontosan nem ismert, de ez idő tájt alapít családot, felesége Fischer Terézia. Első gyermekük 1836. október 1-jén születik meg, a Virgil Károly nevet kapja, hogy majd Hieronymi Károly néven több ízben is miniszter legyen. A mappációs munkák befejezése belátható közelségbe került, jutalmazni szeretnék
