Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

Hieronymi Ottó Ferenc és fia Károly

Hieronymit, s Rauchmüller más zsebéből fizet; 5 Ft-os napidíjjal Hieronymit rendeli ki a Pozsony-Nagyszombat között megépítendő lóvasút megépítését megelőző felvételi munkák elvégzésére (1837. V. 19.). A megrendelő 17 helyi nemes és polgár, a költségeket ők állják, s Hieronymi helyettesítésére Ketse Ferencet rendelik ki. Mivel addig Magyarországon vas­útépítésről nem beszélgettünk, Flieronymi Ausztriába megy, hogy az ottani vasútépítési tervezést és kivitelezést tanulmányozza. Megtekinti a Ferdinánd Északi Vasút munkáit, s tanulmányozza a Linz és Budweiss (Budéjovice) közötti vasút építését is. A tanulmányúból, s a tervezésről 1838. január 22-én számol be a részvényesek közgyűlésén. Közben visszatér a Duna-térképezés befejezéséhez (1838. július-augusztus), a vasútépítési tevékenység távollétében elakad. 1839 májusától újra a vasútépítésnél találjuk, s most már a befejezésig ott is marad. A Pozsony-Szent- györgy között 1840. szeptember 27-én, Szentgyörgy-Bazin között 1841. július 30-án indul meg a forgalom. (A kivitelezésben segítői voltak: Lechner Gyula, Reitter Ferenc, Rauschmann Gusztáv, valamint Perleberg Gusztáv, mind a múlt század neves mérnökei.) Hieronymi felkészültségének elismerését mutatja az az intézkedés is, amikor 1842 nya­rán a Temesközbe rendelik, hogy az időközben leállt Bega-csatornázás folytatója legyen. Munkájáról Hertelendy Ignác főispán, mint Temes-Bega szabályozási biztos a legna­gyobb megelégedéssel ír elismerő, sőt dicsérő sorokat 1844. július 26-án kelt búcsúztató levelében. Hieronyminek el kellett hagynia a csatornái munkákat, mert 1844. április 2-án levélben keresték meg, hogy felkérjék a teljesen elakadt nagyszombati vasút építésének továbbvitelére. A kedvező feltételeket ígérő szerződést nem lehetett visszautasítani (5 Ft napidíj, a végén pedig 10 000 Ft tiszteletdíj - az építési főigazgató 4 évi fizetése). Egy 1844. augusztus 20-i levél közli Hieronymivel, hogy a nádor szabadságolta arra az időre, amíg a vasút építése folyik, s a Vízi és Építészeti Főigazgatóságnál átmenetileg min­dennemű tevékenység alól felmentik. A kiviteli munkálatok ezután kiválóan haladnak. Bazin és Ciffer között 1845. december 21-én, Ciffer és Nagyszombat között 1846. június 1-jén, Nagyszombat és Szered között 1846. november 1-jén nyílt meg a lóvontatású vasúti pálya. Hieronymi Ottó Ferenc azzal, hogy megépítette az első magyarországi vaspályát, aka­ratlanul is vasúti szaktekintéllyé vált úgy, hogy természetesen továbbra is a Főigazgató­ság mérnöke maradt, de a Helytartótanács közvetlenül is adott neki személyére szabott feladatokat. A pozsonyi társaságnak nemcsak vasutat épített, de hidakat, átereszeket is, sőt a kör­nyék vízszabályozására is készített terveket. 1847 augusztusában szakértőként, műszaki bírálóként a „közbátorság tekintetében" fel­kérik a Pest-Szolnok között megépült vasút próbajáratán való részvételre, amire a Helytar­tótanács ki is küldi Reitter Ferenccel egyetemben. Az első felelős magyar kormány Széchenyi vezette közlekedési minisztériuma nagysza­bású, államilag finanszírozott vasútépítési koncepciót dolgozott ki. Az 1848. évi XXX. te. tör­vényerőre emeli Széchenyi javaslatát, s 8 millió forintot szavaznak meg vasútépítésre. Elő­irányozzák a Buda-Székesfehérvár, Szolnok-Debrecen, Debrecen-Szatmár, valamint a Szolnok-Arad vasútvonalak megépítését, ill. az előfelvételi munkák megkezdését. Ezen munkálatok felügyeletét Hieronymi Ottó Ferencre bízzák. Májusban még úgy tűnt, a tervek valóra válhatnak, ám 1848 májusától októberig a nagyszabású tervezőmun­kának csak a kezdő első, apró kis lépéseit tudták megtenni. 1848 októberében már mással kellett foglalkozniuk, a főváros környékének erődítési feladataira toboroztak mérnököket.

Next

/
Thumbnails
Contents