Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

schleideni Szojka Gusztáv

állandó ápolást igényelt. Emiatt kapóra jött Szojka Gusztávnak az a felkérés 1885 végén, amikor is a Kö- rös-Tisza-Maros Armente- sítő és Belvízszabályozó Tár­sulat vezetősége felkérte a nyugdíjazás miatt megüre­sedett főmérnöki beosztás betöltésére. Szojka nem habozott, mé­giscsak kisebb a távolság Szentestől Makóig, mint Sze­gedtől Pancsováig... Tehát a felkérésnek eleget téve tel­ket vásárolt Szentesen (ott a társulat székhelye), hogy a kényelmes új otthonban az­tán megfelelően ápolhassa szeretett feleségét. 1886. január 1-jével lép régi­új társulatának élére, s tavasz- szal mindjárt annak a mű­tárgynak az elbontásába kez­denek, amit még ő épített, ugyanis a kis-tiszai zsilipre oly mennyiségű vizeket kormá­nyoztak, amivel annak meg­építésekor nem számolhattak. Ezért a szentesi állami építési hivatal új zsilipet tervezett, aminek építését a bontási munkák végeztével azonnal el is kezdték. A nagyobb vizek beeresz­tésére alkalmas zsilip beton alapra épült, ám a részletes talajmechanikai feltárások hiánya és a betontechnológia kiforratlanságai összeadód­tak, s a legnagyobb lelkiis­meretességgel végrehajtott építés és ellenőrzés ellenére a szinte teljesen elkészült műtárgy 1887 tavaszán az elcsúszó talajrétegek hatá­sára összedőlt. A.T.V.V. l.-M. F. M. A kis-tiszai zsilip összeomlásának D M. képei 1887 tavaszán

Next

/
Thumbnails
Contents