Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
madunitzi Mihálik János
A bezdáni „Ferenc József" hajózási zsilip elkészültével (1854) legfelsőbb elismerésben részesül, az építmény falában latin megfogalmazásban nevét is megörökítették. Majd ugyanezért 1856-ban a Ferenc József- rend lovagjává avatják, miután megépítette az ország első beton kamara zsilipét,- 500 arany forinttal jutalmazták. i-uL - i , , , A bezdáni torkolati mű átépítését Mihálik vésezte 1854-ben Ebben az időben a vizepi- r 5 tési kő hiányában javasolja a klinkertégla alkalmazását - hollandiai tapasztalatait felhasználva próbaként egy 400 m hosszú szakaszt Zombornál ki is épít. A betonozáshoz szükséges cementet a helyszínen Mihálik maga égette, az eljárást tudományos munkában összegezte, s „Practische Anleitung zum Beton-Bau " címmel meg is jelentette. Ezzel Mihálik volt az a mérnök, aki a betont vízépítési műtárgy építésénél a történelmi Magyarországon először alkalmazta! 1862-ben amikor az osztrák kormány a Lajtát mint határfolyót szabályozni szerette volna, Mihálikot kérik fel a tervek elkészítésére, ill. a költségek megállapítására. A más mérnökök által 348 000 Ft költséggel előirányzott szabályozást Mihálik 100 000 Ft közeli összegben tervezte megvalósítani, amit a végelszámolás aztán 65000 Ft-ban összegzett. A többéves feladatnak vélt munkát Mihálik 3 hónap alatt teljesítette, s ezzel 283 000 Ft-ot takarított meg a Királyhida feletti Lajta-szakasz szabályozásánál. Ez a tény oly döntésre inspirálta az alsó-ausztriai tartományi országgyűlést, hogy Miháliknak 5000 Ft jutalmat szavazott meg. A kiválóra sikeredett szabályozó művek ma már biztos nem láthatók, de a XIX. - XX. század fordulóján még a roh- raui malomcsatorna vízelzáró zsilipje, „Haid-Mühl" felirata Mihálik sikerét jelezte. Ezután a magyarországi évek következetek a budai épí... ,, , A Ferenc lózsef-rend lovagkeresztie teszeti igazgatóságon. • <s ' 1867-ben a kiegyezés után Mikó Imre gr., közmunka és közlekedésügyi miniszter, mint óriási szaktekintélyt a vízszabályozások tárgykörében, miniszteri tanácsossá nevezte ki. Ezzel Mihálik arra a legmagasabb szintre került, ahová abban az időben mérnök ember egyáltalán kerülhetett. A folyószabályozások területén adott szakvéleményeiért elismerésben részesítette a Bécs városi II. kerületi elöljáróság éppúgy, mint a morvaországi országos választmány is. Szolgált Mikó és Gorove miniszterek idején, részt vett a Duna magyarországi felső szakaszának tervezési munkálataiban, bár eszméit itt már érvényesíteni nem tudta.
