Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

aggszentpéteri Korizmics László

Fordított is. Londoni útja után tette közzé az „Anglia haszonbérlési állapotainak ismertetése" c. fordítását (1858), s vissza-visszanyúlt régi apróbb cikkeihez is, amikből új, legtöbbször nagy formátumú írást kanyarított.

Ilyen volt például a „Vizeink ügyében" megjelent írása 1879-ben.

A pályája csúcsára érkezett szakember, aki az Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, a Földhitelintézet igazgatója, az OMGE vezéralakja ezen rövid áttekintésben szűrte le közel fél évszázados tapasztalatait a hazai vízmunkákkal és teendőkkel kapcsolatosan.

Elöljáróban leszögezte: a nagy vasútépítkezések lázában megfeledkeztek hazánkban a vízépítésről. Még szerencse, hogy a Tisza dolgát a vasutak kiépítése előtt megkezdték, különben abból sem lett volna semmi. A Tisza-szabályozási tervek legfőbb gondjának azt érzi, hogy mérnökeink nincsenek tisztában, milyen maximális és minimális vízlevezetésről kell gondoskodniuk. A Tisza- mappáció során felmért vízhozamok ma már nem mértékadóak, s a kormányzatnak haladéktalanul hozzá kell fognia a vízrajzi viszonyok tudományos vizsgálatához. (Mint tudjuk, a vízrajzi szolgálat megszervezésére végül is 1886-ban Baross Gábor minisztersége alatt került sor.)

A „Vizeink ügyében" további gondolatai a Duna és az Al-Duna-szabályozás kérdései után a vízimérnökképzés fontosságával foglalkozott. Akkori időszerűségüket kiemelte az

a tény, hogy éppen az 1880-as években a kultúrmérnöki intézmény létrejöttével erősödött meg az igény a Korizmics által is népszerűsített mezőgazdasági vízépítési ismeretek műegyetemi tantervekben történő fokozottabb beépítésére.

Már 1859-től szorgalmazta írásaiban kilenc felsőbb gazdasági intézet felállítását, ahol az oktatás nyelve a magyar lett volna. Több várost meg is nevezett, ahol szeretettel fogadnák az intézményt (Debrecen, Székesfehérvár, Kassa, Léva, Nyitra).

Hitte, hogy a nagy kiterjedésű, de alacsony színvonalon művelt nagybirtok csak úgy lehet ütőképes, ha kiváló gazdasági szakemberek irányítják a termelést. Ezért szorgalmazta az iskolák létrehozását.

Halála után az Országos Gazdasági Egyesület elnöksége megfesttette arcképét, s a művet az egyesület nagy tanácstermének falára helyezték oly férfiúk mellé, mint József nézi Korizmics kripta v Zs dór, gr Széchenyi István, gr. Festetich György, gr. Károlyi a Kerepesi temetőben István, Klauzál Imre, Appel Károly és Csapó Dániel.

Úgy gondolom, megérdemelte! - s talán elmondhatjuk, hogy Korizmics Lászlót méltán nevezhetjük a legelső mérnök-közgazdászaink egyikének, s talán legnagyobbikának... Sírja a Kerepesi temetőben található.

A nemesi oklevél átvételi bizonylata